 |
 |
 |
 |
||
 |
||
 |
 |
 |
 |
 |
||
 |
||
 |
||
 |
||
 |
|||||||
 |
 |
|
|||||
|
THESE
PAGES ARE FREE OF
|
|||||||
|
|||||||
 |
 |
 |
|
||||||||||||||
|
SPACEHAWKS
WORLDNEWS ISSUE 18 Valahogy engem annak idején nagyon megfogott mind a Warhammer 40000 világ, mind annak táblás változata. Más játékoktól való eltérését azt hiszem legjobban az szemlélteti, hogy az űrgárdisták, a terminátor csatapáncélba zárt emberi gyilkológépek csupán pár HP-val rendelkeznek... Amikor a Chapter Honourt először megláttam nem is tudtam sírjak-e inkább vagy örüljek nagyon. Ugyanis ami először felmerült bennem az, hogy a WH40000 világot a Quake-be átültetve valószínűleg a táblás játéktól messze elszakadt gyilkolászást kapunk majd. Amiért viszont így is örültem volna neki az az, hogy azért mégiscsak látványos dolog terminátorokkal rohangászni... Nos hát, a terminátorok a játék demóverziójában le vannak tiltva. Full verzió pedig egyelőre még nincsen. Úgyhogy a terminátorokban egyelőre csak a Chapter Honour weboldalán gyönyörködhetünk, ahol vannak snapshotok a különböző rendházak terminátorainak kinézetéről, illetve ugyanezen terminátorokról akció közben - vannak annyira halálosak mint ahogyan kinéznek. Hogy pedig a táblás játék hangulatát mennyire sikerült megragadni, ahhoz elég annyi, hogy veterán Marineként sem lesz a demóban maximálisan 2 HP-nál több soha. Csak úgy a kiegyensúlyozottság kedvéért. Persze haladjunk inkább sorjában. A Chapter Honour többségében DeathMatch szituációkhoz készült pályákkal rendelkezik (ilyen az a meglehetősen gyenge térkép is, amit a demóhoz mellékelnek, persze lehet jobb térképeket is letölteni Plaz oldaláról, valamint a WarpSpace-ről, mindkettő elérhető a Chapter Honour oldalának link részéből). Ami azt jelenti, hogy a szituáció olyan, ami a valóságban soha nem fordulhatna elő: az Istencsászár vezette emberiség két káptalan rendházának űrgárdistái néznek egymással farkasszemet. (Általában az ellenséggel szoktak, de úgy látszik ezt is meg kell szoknunk a játékban.) A játék persze nem szimplán egy Quake konverzió, mégha elsőre így is tűnik. A cél ugyan itt is általában az, hogy vegyük be a rivális rendház erődítményét (legalábbis a deathmatch pályákon), cipeljük el a zászlójukat a saját rendházunk szentélyébe és már nyertünk is, közben pedig lőjünk mindenkire, aki más színű páncélzatban van mint mi... Valójában persze a dolog ennél kicsikét bonyolultabb. Egyrészt azért, mert csak Quake szemszögből nézve is, a rendházak erődítményei finoman szólva is nem azok az egyszerűen bevehető tákolmányok. Többségüket még akkor is nehéz lenne egyedül bevenni, ha azokat nem védi senki - hiszen a belső és külső védelmet leszámítva is, néha speciális eszközökre van szükségünk a bejutáshoz. Általában egy Jump Marine (az Ultramarines rendházban pl. egy Assault Marine, aki felvette az ugróhámot a hátára) szükségeltetik ahhoz, hogy egyáltalán esélye legyen a bejáraton túlra kerülni. Viszont azt tudnunk kell, hogy a Jump Marine nem cipelhet nehézfegyvereket, valamint a rendházak többségében rendkívül alacsony rangja van, továbbá amíg a hámja a hátán van nem tudja a zászlót cipelni. Egyszóval csupa nehézség az élet, feladata általában az, hogy belülről nyisson utat annak a veteránnak, aki majd a zászlót cipeli, és azoknak a ráadás unitoknak, akik majd a zászlóval rohangászót (akit a zászlóval a hátán azért elég könnyű észrevenni, lassabban is mozog mint a többiek) fedezik majd menekülése közben. Másrészt pedig a játék meglehetősen jól követi a táblás játék szabályrendszerét. Ez áll egyszer abból, hogy rangunk messzemenően meghatározza képességeinket (nem mindig a magas rang az ideális, Ultramarines esetében veterán például nem válhat Jump Marine-vé.), tehát hogy milyen fegyvereket viselhetünk magunkon, és mekkora eséllyel célzunk és sebzünk az adott fegyverrel. Természetesen a szintlépés a ranglétrán felfelé tapasztalati pontokba kerül, csakúgy, mint a zúzósabb fegyverek (egy rakétavető például annyi tapasztalati pontot igényel, hogy abból egy kezdő unit már Assault Marine szintre léphetne). A tapasztalati pontokat persze az ellenség egységeinek eliminálásával szerezzük. (Kegyetlenül lassan. A Scout szint harminc pont, egy Assault Marine egység sikeres felszámolásáért pedig mindössze négy pontot kapunk.) A fegyverekről. Természetesen a terminátorok páncélzata és fegyverei, valamint még néhány dolog a demóban sajnos nem hozzáférhető. Ennek ellenére azonban így is tetemes fegyverarzenál áll rendelkezésünkre. Ezen fegyverekből három kategória van, ami a következő négy: Közelharcfegyver. - Ez kezdetben gyíkleső, körömpiszkálásra rendkívül hasznos szerszám, de némi tapasztalat szerzése után, bizonyos rendházaknál pedig már kezdőként is jóval hasznosabb dolgokra cserélhető, úgy mint Power vagy Chain Sword, esetlegesen Power Glove. Kicsit furcsán hangzik, de ezeknek a fegyvereknek meglehetősen nagy a jelentősége - hogy miért, az majd kicsit lentebb, a nehézlőfegyvereknél fog igazán kiderülni, de a lényeg az, hogy jó eséllyel lehet az ellenséges egységek közelébe jutni, és az erősebb közelharcfegyver kíméletlen fölényt tud biztosítani birtoklójának. Gránát - Merthogy azok is vannak, szám szerint négy darab, ebből a játékban kettő használható. Lényegi különbség csupán abban van, hogy az egyik explóziós, a másik viszont implóziós fegyver. (Egyszóval az egyik kisebb erővel de nagyobb területen, a másik nagy erővel de csak picike területen sebez.) A gránátoknál állítható az, hogy akkor robbanjanak amint nekiütköznek valaminek (IMPact), vagy pedig időzítve pattogjanak egy ideig, majd csak azt követően robbanjanak (DELayed). Fontos megemlítenünk azt az igen fontos tényt, hogy a gránátok eldobásához nem szükséges feltétlenül elváltanunk az aktuális fegyverünkről - mind a négy gránátfajtának külön billentyű felel meg a billentyűzeten, és a gránát eldobása előtt és után nyugodtan lehet tovább rohamozni, illetve a fedezőtüzet biztosítani. Pisztoly kategóriájú lőfegyver - Na erre meg mi szükség volt, kérdezte az egyszeri Marine, ha nem arra valók, hogy az embert szívassák. Azután a vállára pakoltak egy rakétavetőt és azt mondták neki, rohangásszon akkor ezzel. Egyszóval a pisztoly kategóriájú fegyverek lesznek a másodlagos lőfegyvereink. Nem mindig szerencsés ugyanis a nagy tűzerejű fegyverünket használni. A lángszóró vagy rakétavető esetében utóbbi közelharcban, míg elõbbi nagy távolság esetén teljesen hasznavehetetlen. Ilyen esetben van értelme a másodlagos lőfegyverünket használni. Ezekből a demóban mondjuk nincs sok, de szerintem éppen elég: a blaster pistol (a legtöbb rendház tagjai ezzel a csodafegyverrel kezdenek), a plasma pistol, és a félkezes lángszóró. Hogy a lőfegyverekkel mit fogunk tapasztalni, azt majd a következő kategóriában mondom el, a lényeg ezeknél, hogy mindhárom fegyver gyengébb, mint nehézfegyver kategóriájú társa, rövidebb a lőtávja, pontatlanabb, és kisebb eséllyel gyilkol. Más baj nincs is velük... Nehézfegyverek - Nos, ezek többségében mindannyiunk álmai. Amit eddig nem mondtunk azonban el a lőfegyverekről az a következő: előszöris pozitívumként nincs lőszer. Egy százas pont (energia, hőmérséklet?) érték viszont van, amit minél erősebb egy fegyver annál gyorsabban képes tüzeléssel elfogyasztani. Egy blaster pistol persze soha nem lesz képes erre a mutatványra, de egy rakétavetőnél már jóval hamarabb észrevehetjük. Ehhez jön még a WH40000 világából oly jól ismert jelenség: a JAM. A fegyverek ugyanis könnyen beragadhatnak. Bizonyos fegyverek könnyebben, bizonyos fegyverek szinte soha. Előbb- utóbb mindenki megtapasztalja majd, amikor a lövés olyannyira várt döreje helyett csak a beragadt fegyver eltéveszthetetlen hangját fogja hallani. Legvégül pedig a lövések pontossága és lőtávolsága. Hát ezt mindenkinek érdemes megnéznie. A Chapter Honour ugyanis félelmetesen realisztikus ebben is - olyan lövés, mint ami a Quake-ben minden egyes lövésünket jellemzi olyan ritka mint a fehér holló. A célkereszt ugyanis csak nagyjából adja meg az irányt, onnantól már az egységünk lő, tapasztalati szintjétől és fegyverétől függő pontossággal. Olyan melléket lehet lőni, hogy lövészoktatók sírva fetrengenének a földön. Ellenben nem katasztrófa, hogy lövés előtt nem pontosan a célpontra céloztunk, mert a gárdistánk ettől még nyugodt lélekkel fejen vagy szíven lőheti ellenfelünket. Sőt, van ennek további előnye is. Sokkal egyszerűbb ugyanis területet lőni ilyen módszerrel, ami igen hatékony tud lenni védekezés esetén. (Pláne ha a terület lövése rakétavetővel, az implóziós lőszerrel történik - ami még grafikus kártya és átlátszóság nélkül is látványos) A lőtávolság a rakéta esetében voltaképpen nem kérdés, csak a repülési idő változik - de a Plasma Pistolt mindenképpen érdemes megtekinteni, mielőtt csatába megyünk vele. Azon a távolságon kívül elsütni ugyanis egyszerűen nem érdemes. Azt pedig, hogy mennyire halálos egy fegyver nagyszerűen lemérhetjük majd a ping-ek és a halálkiáltások arányából. A találatokat ugyanis a program a táblás játéknak megfelelően, voltaképpen dobókockaértékekkel és módosítókkal számolja. (és minden lövésnél meg is jeleníti a bal felső sarokban a végeredményt) Egyszóval a nehézfegyverek sora meglehetõsen hosszú - a blastertõl elkezdve a lángszórón, plasma gun, meltagun, heavy bolteren és rakétavetõn keresztül van egy csomó fegyver amit használni tudunk - és egy csomó amit sajnos nem. Az ötödik kategória is fontos - pedig nem lehet õket konkrétan fegyvernek titulálni, de a játékhoz nélkülözhetetlenek. Ilyen például a Jump Pack, amivel ugrásunk magasságát és távolságát tudjuk drasztikus méretekben kitolni - nagyjából annyira, hogy bejuthassunk a bevehetetlennek látszó erõdökbe, megkeressük a fõkapu nyitógombját, és beengedjük a többieket. A Chapter Honour mint azt láthatjuk, már így is nagyon kellemes kis játék lehetne. Ezt azonban még mindig megspékelték néhány extrával. Első a nálam komoly plusznak számító Chasecam, azaz külső nézet. Ennek négy fokozata van, és néhány másik Chasecam-hoz képest, ahol az ilyesmi felér egy öngyilkossággal, harcolni is nagyszerűen lehet külső nézetben. Második a kommunikációs rendszer. Mivel itt az elképzelések szerint űrgárdista egységek és csatárláncok csapnak össze egymással (vannak hatalmas csaták lebonyolítására alkalmas pályák is), ezért nem lett volna a legszerencsésebb a Quake talkjára hagyatkozni. Egyrészt mert bizonyos esetekben lassú és életveszélyes a használata, másrészt pedig mert mindenki hallja. A káplánok és kapitányok által kiadott parancsokat pedig nem a legszerencsésebb a térképen található összes egység tudomására hozni. Összesen négy kommunikációs lehetőség van tehát, amelyek mindkét előbb említett problémát kiküszöbölik. Az első az a pozíciójelentés. Anélkül, hogy nekünk kellene beírnunk, a program üzenetként megjeleníti, hogy ki küldte az üzenetet, és melyik tereptárgynál tartózkodik. (ha valamiről nem tudjuk micsoda, akkor ezzel a módszerrel hamar megtudhatjuk a nevét - vagy például ha sikerült egy bázis közelébe lopóznunk ugyanezzel a módszerrel azt is kideríthetjük, hogy az ellenségé-e, anélkül, hogy elő kellene bújnunk szétnézni, milyen zászló is lobog a tetején...) A második a rádióüzenet. Ezek offline nekem nem akartak működni, de amint felcsatlakoztam a Chapter Honour serverre, működtek tökéletesen - itt tíz, előre definiált üzenetet találhatunk, ami azt jelenti, hogy a fontosabb parancsokat és válaszokat mindössze két billentyű lenyomásával ki- és megadhatjuk. Szerepel benne minden fontosabb dolog, amire szükség lehet: a "bázis támadás alatt"-tól elkezdve a "jövök már"-ig minden. Ha pedig ez nem lenne elég... Van két standrard kommunikációs lehetőség. Az egyik ugyanaz, mint az eredeti, tehát a szöveget be kell gépelni, és mindenki hallani fogja, míg a második esetében csak a csapattársaink. Találunk persze még pár dolgot a játékban, ami fontos, bár nem közvetlenül életbenmaradásunkat szolgálja. Példának okáért a fegyvereket nemcsak fel lehet venni, hanem le is lehet rakni - természetesen csak ott, ahová valók. Vannak ezen túl felszerelési tárgyaink, amelyeket szintén le lehet rakni, nem utolsósorban a lobogók is ilyenek! Ha tehát a bázist nem tartjuk biztonságosnak, mert az ellenség úgyis biztosan ott keresné először, akkor hátunkra vehetjük a zászlót (a szó legszorosabb értelmében), elvihetjük valahova majd jól eldughatjuk. A jobb beleélés kedvéért lehet a zászlóval harcolni is, elég morálcsökkentő látvány lehet egy csapat, amiben zászlóvivő is van... Csak el ne vegyék tőlünk. Végezetül pedig a különböző rangoknak különböző képességeik is vannak (illetve lesznek a játékban). A demóban sajnos az egyetlen különleges képesség az, hogy halottnak tudjuk tetetni magunkat. Ugye nem kell ecsetelnem, hogy (mivel a hulláink a pályán maradnak, ügyes játékosok egyedül is tudnak gyártani saját hullájukból tizet-húszat, egész rövid időintervallum alatt) milyen előnyökkel jár, ha egy már meghiúsított ostrom után elvegyülünk a hullák tömegében, arra várva mikor bukkan fel szerencsétlen áldozatunk? Áldozatunk pedig majd jön, és szerencsés esetben bamba vigyorral arcán baktat majd mit sem sejtve a szentély felé... A billentyűk: Z-FRAG
(explóziós gránát) T-Team
talk (csak a csapathoz szóló üzenetek) I-Inventory
(lista a felszerelési tárgyainkról)
F-Jamdice
cycle (Erre nem tudtam pontosan rájönni, a célzásmódosító kockára
gyanakodtam egy ideig, de szerintem nem az. Nagy fegyvereknél lehet
állítani.) N-Drop
weapon (fegyver eldobása - csak azon a helyen lehetséges ahol felvettük,
vagy ugyanilyen fegyvert tárolnak (ellenséges raktárak nem mindig
számítanak)) Rádióüzenetek:
A végére pedig egy kis cheat a türelmetlenebbeknek - ugyan internetes játék alatt hiába nyomkorásszuk, de offline játszva a numerikus * gomb 10 tapasztalati ponttal jutalmaz bennünket. Legvégül pedig egy rövid jótanács azoknak akik ki akarják próbálni: a január 30-i Wille féle Quake csak grafikus kártyán hajlandó menni vele, AGA alatt fagy - Wille-vel már dolgozunk a problémán, addig ajánlom a régi PowerUP Quake-t. A másik fontos dolog: ahhoz, hogy minden működjön nem elég csupán a demó leszedése, kell legalább a client patch is - különben szép kereket fogunk fagyni a rakétavetővel. Amennyiben interneten is szeretnénk játszani szedjük le a Plaz által gyártott ÖSSZES térképet - a kaliforniai server ugyanis csak a legritkább esetben használja a demóhoz adott egyetlen gyengécske pályát. (Eddig egyszer láttam, viszont a tabletop-ot, a hillfortot és a firebase-t annál többször) (Ízelítõnek pedig itt egy pici, illetve egy nagy animgif a hangulat kedvéért.)
Emeric SH
|
||||||||||||||
