|
SPACEHAWKS'
WORLDNEWS
ISSUE 20
FYaNiCa #9 Report
Nagyszerű, ha némiképp rendhagyó számítógépes party résztvevôje lehetett az,
aki vette a fáradságot és ellátogatott az Ôrség hóval fedett dombjai közé.
Részben maga ez a gyönyörű helyszín volt az amely oly nehézzé varázsolta a
megközelítést - azonban nem szabad megfeledkeznünk a Máv nem lebecsülendô
erôfeszítéseirôl sem, ha teljes képet szeretnénk adni.
A motorvonatok ellenôrzése kapcsán a party elôtt mindössze néhány nappal
bejelentett menetrendváltozásoknak köszönhetôen az ajtón kilépés és a party
helyszínének ajtaján való belépés között mintegy 14-15 óra telt el...
Igaz, ezért részben az is hibáztatható, hogy Gyôr városának érintésével
közelítettem meg a helyszínt, nem pedig a lehetséges legrövidebb útvonalon.
Ettôl eltekintve, az Ôrségben található Nagyrákos még autóval sem nevezhetô
egyszerűen megközelíthetônek. A fentieket tovább tetézte egyfajta
visszalépési hullám, amely jórészt a családok januári anyagi helyzetének
illetve különbözô kisebb baleseteknek, gépjármű meghibásodásoknak volt
betudható.
Mondom mindezt azért, hogy mindezeknek fényében csak még kiemelkedôbbnek
tűnjön az a közel 90 fôs létszám, amely e piciny szegletében az országnak
összegyűlt erre a találkozóra.
Lényeg a lényeg, a fentebb említett elképesztô idôtartamú megközelítés után
végre megérkeztünk Nagyrákosra. Az apró kis állomásépületrôl tudni kell, hogy
egy dombon található, amelyrôl rálátás nyílt (volna, ha nem lett volna már
sötét, de másnap reggel bepótoltuk a látnivalót) a falu egészére és a
környezô behavazott dombokra. Lélegzetelállító volt a látvány és a hideg
egyaránt. Mivel azonban ez utóbbi jórészt a télnek volt betudható, nem is
igen panaszkodhatunk rá.
Az állomás peronjáról rövid, ámde izgalmas út vezetett a faluig. A járda
aszfaltcsíkjáról a hó ugyan el volt takarítva, de a mostanában bekövetkezett
olvadás átfolyásokat eredményezett, amelyek azután az éjszakai hidegben
megfagytak. A sötétben részemrôl ezt rendkívül izgalmasnak éreztem,
táskájukban merevlemezeket magukkal cipelô társaim nem kevésbé.
Végezetül azután egy híd alatt, majd egy hídon átkelve eljutottunk a falu
Közösségi Házáig, amelyben akkora sajnos már igen-igen hosszú ideje zajlott a
party. A nap eseményeirôl így sajnálatos mód nem tudunk bôvebb információval
szolgálni, leszámítva egyes jelenlevôk ki tudja mennyire megbízható
információját, mely szerint nagyszerű volt. Ha az általunk sajnos
elmulasztott órák történéseire a késôbbi eseményekbôl próbálunk meg
következtetni, sajnálatosmód le kell szögeznünk, hogy valószínűleg bánhatjuk,
hogy elmulasztottuk.
A szervezés nagy általánosságban megszégyenítette a korábbi FYanica partyk
csaknem mindegyikét: a belépô, szavazólap és szóróanyag nem hagyott
kívánnivalót maga után, sôt, ezen felül - elsôként az FYanica partyk
történetében a belépô helyi specialitásokat is magában foglalt, úgy mint:
forralt bor, rétes és egy tál dödölle, amelyek mindegyike nagy népszerűségnek
örvendett!
A nagy létszámú jelenlevô dacára az épület teljes kényelemmel volt képes
befogadni mindenkit aki megjelent. A gépek tekintetében nagyrészt az Amigák
voltak többségben, de meglepôen sok Mac, C64 illetve PSX is jelen volt.
A megérkezésünktôl a compokig eltelt idôben elôször lélegzetelállító C64-es
anyagok, majd jórészt 1993-ból (azaz egészen pontosan 10 évvel ezelôttrôl)
származó nem kevésbé lélegzetelállító Amigás demókat tekinthettünk meg.
Majd pedig következhettek a compók amelyek némelyike ott helyben, a partyn
megtalálható gépek valamelyikén készült el - ez azonban nemhogy nem csökkenti
értékét, csak tovább növelte a csodálatot, hogy a műveket készítés közben is
megcsodálhatta a közönség.
A szavazás maga a célnak meglepômód teljesen megfelelô szavazólapok, és egy
"eredeti", magyar címerrel ellátott szavazóurna segítségével került
lebonyolításra, tovább fokozva az eredeti hangulatot. A nyereményeket ezúttal
is az adott kategória nevével ellátott serlegek, illetve a közönség
elismerése jelentette.
Úgy hiszem külön kiemelendô a C64 illetve a 24 bites grafika gyôztese -
mindkét kép fenomenális volt véleményem szerint.
Rövidesen, az est mintegy "fémpontjaként" megtekinthettük a Crimson
Jihad videót, valamint a "Battle Royale" névre hallgató japán filmet -
amelyet ha jellemezni akarnék talán a pszicho-horror-akciófilm jelzôvel
illethetném. Nekem tetszett, bár nem állíthatom, hogy a vért hektószámra
felvonultató film mindenki tetszését elnyerte volna - azért remélem a többseg
is velem együtt jól szórakozott.
Ezt követôen pedig már kora reggel volt - a nagybecsű látogatók pedig vagy
eltávoztak, vagy pedig vonatjaikra várva kinek-kinek vérmérséklete szerint
alvással, kártyával illetve Werdy A600-asan Worms-el üthette agyon az idôt.
Mindez zajlott talán reggel hét-nyolcig - amikor is befutott az elsô
Zalaegerszeg felé tartó vonat, elvíve magával a látogatók utolsóit is:
egyúttal befejezését jelentve egy nagyszerű partynak, amelyért minden
dícséret és elismerés megilleti a szervezôket, azokat akik hozzájárultak a
zökkenômentes lebonyolításhoz, akik saját készítésű alkotásokkal jelentkeztek
a meghirdetett versenyekre - és nem legutolsósorban mindazoknak akik ott
voltak.
Hogy volt, hogy volt!
PS.: Egy képes beszámoló is található a party-ról a Singular Crew jóvoltából, itt.
| Emeric
SH |
 |
|
