SPACEHAWKS' WORLDNEWS
ISSUE 20

NINCS KEGYELEM

Igen, ezt most ordítottam. Gondolom, biztos mindenkinek ismerõs a fenti szlogen... Ez egy tévésorozat címe, vagy micsodája. Honnan tudom? Tévét nézek. Mi? Hogy-hogy tévét nézek? Jó kérdéseid vannak. Hát most muszály. Tatarozom a lakást, így az egész család egy szobában lakik. Tataroztál már fél kézzel? Parkettázni, tapétázni egyenesen isteni! Az ablakmázolás is oké, amikor jobbkezes vagyok, azt meg ugye nem tudom a vállamnál magasabbra emelni. Na, szerinted én meddig érek egy szabványos ablaknak, ami ugyan többesszámban van, de nem a képernyõmön? A gyerekek ugye mesét, meg zenetévét néznek, az asszony meg a brazil és a mehikóji sorozatokat bújja. Ha ki merem kapcsolni a tévét, akkor meg fölrakja a döglött-király cédéjét. Képzeljétek, azon a fémesszínû korongon majd 200 kornyika van... Nem tudja valaki, hogy lehetne ezt a gnóm fazont másodszor is kinyírni? A baseball ütõ lóbálására meg csak gúnyosan mosolyognak. Hej, milyen jó volt ezelõtt. Az Amigás szobában nem volt tévé - családtag meg pláne -, így kimaradtam. Néha ugyan hallottam a mûsorokat, de ilyenkor csúnya arccal (Tudom, hogy nálam ez a difolt, de fokozni is tudom, ha a preferencesemben átírom az értékét 64-rõl nagyobbra. Persze 128-nál magasabb értéket csak hogyishíjjákos társaságban használok, meg ha csajozni megyek. Az utánfutóknak meg a nej V1.0-nak elég egy kb. nyolcvanas érték is.) átmentem és gyorsan lehalkították. Na jó, havonta, kéthavonta átlapoztam a mûsorújságot, de nem voltam rákényszerítve erre a szennyáradatra, amivel a magyar kereskedelmiek, és erre a rengeteg bárgyúságra, amivel a közszolgálatiak taposnának bele jó mélyre ebbe a rendkívül híg és barnás-sárga akármicsodába (egyébként egy hárombetûs szó, csak most nem jut eszembe). És még bele is vágják a fejem elõlapjába, hogy 'na most már aztán tényleg nincs kegyelem!'. Mé', hát eddig volt? Amikor bejöttek a kereskedelmi adók, - én kis hüle - azt hittem, most aztán jó lesz, lesznek jó filmek, rendes mûsorok, meg ilyesmik. Hihi. Hát évekig nézegettem a német és angol adókat, azok sem voltak sokkal jobbak. Ezek meg ugyanolyanok lettek, mint a mostani külföldiek. Mert az eltelt idõ során azok se javultak. Mostanában úgyis egész nap itthon vagyok, ezért - hogy írhassak róla nektek róla (mert ennek az Amiga mániás népnek fel kell nyitni a szemét, hogy az Amigán kívül is vannak - állítólag - dolgok a világon. Igaz, azok a 'más' dolgok kevésbé szépek, okosak, jók, de vannak. Ez persze nem igaz, mert ugye az Amiga a világ egyetlen része, amivel foglalkozni érdemes, de &tsa azt mondja, hogy nem szabad a hogyishíjjákos, tévénézõ, szóval nem Amigás kissebbségeket az asztal alá söpörni, ignorálni, mert aztán meg feljelentenek...) - egy hónapig TV-t nézek. Illetve nézem a tévét. Sõt, ha jók lesztek, be is kapcsolom... Sokba fog ám ez nektek kerülni! Még jó, hogy van itt egy ilyen kis fekete micsoda, a tetején vagy 20 gombbal, mert lusta lennék kétpercenként felállni és másik csatornára váltani ezt a fekete dobozt, amelynek folyton változó elõlapja képeket sugároz ide a retinámra, hogy aztán azokat az agyacskám - némi átalakítás után - kiértékelje, értelmezze, stb. Tisztára multitaszk az agymûködésem: miközben feldolgozza a képi információt, még arra is van energiája, hogy valahová a háttérbe szorítsa a szorgalmasan rámtörõ hányingereket is. Két napig tartott, mire belõttem a prioritásokat: Amiga 127, szép nõk 22, kutya 21, család 20, input-output kezelés 5, tévézés 0, a világ többi része -20, hányinger -127 (a hogyishíjják maradt a difolt mínusz végtelen); így majdnem elviselhetõ.

Gyorsan nézzük meg, milyen típusú mûsorok vannak, aztán pártucat sorban kivesézném (de tényleg csak röviden), hogy miért van mennyi-ingerem tõlük: Sorozat (szappanyopera), mûvészi, krimi-akció, humor, vetélkedõ, hírmûsor, politikai, sport és reklám. Na jó, van még egy pár, amit a futottak még kategóriába helyezhetnék. Meg vannak olyanok, mint zenei - nehogymán a dá-ri-dórúl leírjak egy szót is -, show, beszélgetõs. Ezek annyira kritikán aluliak, hogy ilyesmik nézésére még Ti sem kényszeríthettek. Itten vanik például, amikor egy nõszemély meghív a mûsorába különbözõ - okosabbnál okosabb - egyéneket, akik szépen egymás után bejönnek, taps, ováció, és mindenféle nagyon fontos és világrengetõ dolgokról elmondják a saját véleményüket. Mintha volna nekik olyasmi. Mintha valakit érdekelne! De még vitatkoznak is! Vagy beszélgetnek. Lehet, hogy csak nekem tünt fel némi átverés: vagy ti is észrevettétek, hogy minden mûsorban van legalább egyvalaki, akibe a többiek jól beleköthetnek... Mert hogy csinálják az ilyen mûsorokat? Jelentkezik 500 ember (ember!?) a felhívásukra, akik hót hülyék mindenhez, de ahhoz fõleg, hogy a tévében kérdésekre válaszoljanak, beszélgessenek, netalántán ellenvélewményeiket ütköztessék, stb. Na most. Az 500 lököttet meghallgatják és kiderül, hogy ezek mind egy véleményen vannak. Hát ez tûrhetetlen. Gyorsan lefizetnek valakit, elmondják neki, hogyan viselkedjen, mit mondjon, stb. Ö a tégla, azaz a beépített ember, aki az egyébként tök lapos mûsort feldobja. A fenéket, ugyanolyan x@r. Az tetszett amikor egy feketebõrû színész állítólagos hasonmását hívták meg, akit természetesen mindenki összetéveszt az eredetivel és milyen jó neki. Az, hogy harminc kilóval nehezebbnek látszik, meg hogy annyiban hasonlítanak, hogy kb. megegyezik a bõrük színe és megegyezõ a fülük száma, nem érdekes. És elmondja a csóka, hogy mennyivel könnyebben csajozik, mintha nem lenne a Mörfi hasonmása. Ez is mutatja, hogy a nõk eszével, vagy látásával valami nagyon nagy porbléma lehet. De például én is hasonlítok egy híres emberre. Állok a buszon, odajön hozzám egy vadidegen, de kellemetes mellyehusúnak tûnnö nõ (már dadogok is?) és azt rebegi mélyen a szemembe nézve: Szia Klin Ton! Hadd legyek én a te Mónikád! Tegnapelõtt meg bejött egy rettentõ ronda arc, és elmondta, hogy õ bizony útálja a rámenõs nõket. Kérdés: találkoztál már ilyen nõvel? Válasz: hálistennek még nem. Én meg már bézból ütõvel közlekedek, hogy le tudjam csapkodni magamról ezeket az agresszív luvnyákat, akik mindenféle szexuális ajánlatokat tesznek nekem lépten is, meg nyomon is. E mûsor helyett már inkább Dzsimmit hallgatok! Na jó, most hazudtam. Fülembe forró ólmot öntsetek, legyek az új, a töksüket Vazul...

Az elején egy gyors kérdés: Miért van az, hogy ha az egyik tvadón van egy nagy nézettségû mûsor, a másik azt gyorsan lekoppintja? Persze sokkal rosszabbul. Egy idõ után meg is bukik vele. Hihi. Például az a femin heti nyócas utánzat. Amikor 7 (mesterlövész)nõ azt hitte magáról, hogy õk milyen okosakat mondanak. Hát, volt köztük 2 okos, a többi meg szöszke.

1. Sorozatok: Vannak ugye brazil, mehikóji és a kevésbé gányoltak. No azért ez utóbbiak sem érnének el egy tízpontos skálán 0.001-nél többet. Talán csak a Babilon5 (nem tudja valaki, hogy miért tették megint munkaidõbe?), meg a StarGates (majdnem Phase ötöt, meg B. Gatest írtam), ami még nézhetõ. Az elõbbi skálán kb. 3 pontot adok nekik. Ne gyere most a SterTrack-kal, mert az is egyre rosszabb lesz. 2 pont. Ja, a csillagkapus sorozat új részeit nyomatják a németeknél, röpke tíz éven belül itthon is biztos levetítik. Itt van minygyá ez az anyátok közt, vagy mi a szösz/manó. Hát ebben még nem találkoztam természetes történésre történõ természetes reakcióval. Egyetlen normális ember volt benne, de az is csak két részen keresztül mutatkozott, jó ha 30 mp-ig. Minden bizonnyal érdekfeszítõek ezek a latinamerikai sz*rok is, amelyekben kebles, inteligenciásan szöszke (szöszkésen intelligens) divatbabák és bronzos mácsók szerepelnek dögivel. Honnan veszik ezeket a népeket? Importálják? Csak nem õk adták fel azt a hirdetést, amiben arról van szó, hogy keresik a világ legbutább és legnapsütöttebb nõit, valamint mindazon szívtipró hímnemû egyedeket, akiknek IQ-ja nem éri el a hintalóét (de még egy politikusét sem)? Csak azt nem tudom, hogy miért van minden részben egy minimum egyperces monológ egy üres szobában, amelyben mélán elmagyarázza valaki nekünk, hogy mi is történik, esetleg történt eddig. Pedig ez olyan életszerû. Az emberek 99%-a - ha egyedül marad egy szobában -, leül az ágy szélére és elkezd magában beszélni. Vajon mi lehet ebben a furcsa? Ottan brasiliában vagy a nézõk hülyébbek az átlagnál, vagy a sorozatok készítõi. Vagy mindkettõ. Mondjuk az ami filmesek 'történelmi' sorozatai is érdekfeszítõek, valamint az intelligenciaszint növelésére is alkalmasak. Például amikor az ókori görögök japán pusztakezes harci technikákat alkalmaznak, a fegyvereik ugye acélból készültek és két-háromezer év különbséggel élt emberek találkozgatnak párezer kilométernyi utazgatás után. Jól van, okoska! Maradj csendben és nézd tovább a szalmát, meg a birkalest!

2. Mûvészfilmek: Na hullákról jót, vagy semmit! Bár valamelyik német adón tegnapelõtt mgnéztem az egyik Kuroszava filmet. Nem volt benne sok beszéd. Viszont volt történés, történet. Olyan szamuráj izék lovagoltak (Most mondom: lovagoltak. A ló az egy olyan négy lábú állat, amely néha megbotlik, és amelyet nem volánnal irányítanak, a gázpedálját meg sarkantyúnak hívják. A lovaskocsi pedig az egyetlen hõre lassuló jármû.), meg néha kardoztak is, de nem ám csillaghajón. Csak úgy lent a talajon. Jó volt. Ja, meg újra megnéztem a szirénázó berzserakot, aki az egyik ingézi adón szúrkálta az orrával a népeket. Ez is jó volt. De ez meg nem mûvészfilm. Viszont nem fogjátok elhinni, de a krimikbõl, akciófilmekbõl talán ismertebb Bel Mondó (a Tévébe Mondó bátyja) játszotta a gaszkonyi fiúcskát. Érdekes, hogy a krimikben mintha kissebb lenne az orra...

3. Krimi, akció: A kettõ között annyi a különbség, hogy a krimiknek van történetük. Hehe. Hazudtam. Ilyesmi nincs, csak a paradicsomlé, a fékcsikorgás meg hasonló hanghatások kevesebbek bennük. Sehol semmi belga rendmániás nyomozó, angol vénkisasszony, vagy magánhekus némi logikával! Nem tudom, észrevettétek-e, hogy egy ilyen film elején a bûnözök intelligenciája az egeket veri, a rendõröké pedig a brekkancsok hátsófertája alatt vagyon. De ez még mind semmi! A film második harmada után a rablók elhülyülnek (ami nem is csoda, a szesz állítólag öli az agysejteket), de hogy a rendõrök valami upgrade-on esnek keresztûl és a verziószámuk is legalább öttel nõ, az tuti, mert a végére kiokosodnak.

Csak úgy mellékesen: errõl az okosodásról/hülyülésrõl eszembe jutott valami. A hogyishijják használata is IQ csökkenést von maga után. Gondolom sokan olvastátok, hogy annak idején a lányom majd 12 évesen egyedül felrakta a 3.5-ös oprendszert, wébét egy üres partícióra. Na, iskolai nyomásra vettem neki egy olyan 486-os izét (A sztech tanerõ aztat monta, hogy ö ilyen pentatlont, vagy porciumot vagy mi az izés hogyishíjjákot ajánl, mert az a csúcs. Mondom neki, figyelj kiccsávó, ha a csúcsot akarod, akkor az van otthon. Az én Amigám még 030-as prockóval is ledúrja a pájáról bármelyik ilyen ötödrendû x@rt. Na jó van, milyen programokat kell futtatni azon a dobozon? Aszonygya: hát kíndózt, kordot, kekszet, meg valami béziket vagy mit. Jól van, ezek a 486-oson is megvannak, leülhetsz. Majd fogok egy leánygyermek taníttatására 200 rugót költeni, amikor húszért utánamdobnak egy ilyet.), oszt ezt az izét használta másfél évig. Naná, hogy nem engedek egy nõnemû egyedet az én egyetlen szerelmem, az Amigám közelébe! Aztán amikor a 3.9-es rendszert teszteltem, utasítottam a lányrabszolgát, ugyan installálja már fel egy üres partícióra. Nem ment neki. Tehát a hogyishíjják öl, butít és nyomorba dönt! A használata elõtt olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze ki orvosát, gyógyszerészét...

A gyilkosságok néha hasonlítanak az operabeli megfelelõjükhöz, ahol a páciensek egy korrekt fejlövés, vagy szívszúrás után még eléneklik az áriájukat. A krimikben megvárják, amig a föszereplõ megérkezik, megsugják (falra írják önvérükkel) neki gyilkosuk nevét, vagy pár nyomravezetõ szót suttognak, majd felakadnak szemeik és úgy is marad. Gondolom, ha a fõhõst feltartóztatná egy treffik dzsem (Figyeled az intelligenciámat? Hogy én milyen érdekes kifejezéseket tudok! Azért 8 évnyi orosz tanulás nem múlik el nyomtalanul.), akkor még órákig agonizálnának átvágott torokkal, meg ilyesmi.

Aztán itt vannak a menekülési jelenetek: figyeljétek meg, fut a manuskám. Az semmi, hogy botladozik, alig kap levegõt és 20 méterenként megáll hátranézni, vajon merre járnak az üldözök. Azok százas sprinterek, kábé ötször gyorsabban kétszer akkorákat lépnek, de valahol tuti, hogy néha megállnak (fagyizni, elszívni egy staubot, vagy könnyíteni magukon), mert makacsul tartják a startnál megadott távolságot. Ennél a mostani kerékpáros zsarus sorozatnál is az van, hogy hiába hajtják bringákkal a gyalogost, a vége feliratig héccencség hogy nem kapnák el, ha nem ismernék a forgatókönyvet. A sportautót meg az ûrhajót bezzeg a századik méternél elkapják. Mindegy, üldözik sokan. Elérkezik egy elágazáshoz, ahol egyrészt vízszintesen továbbfutva elmenekülhetne, másrészt felfelé rohanva felérhet a tizedik emeletre, majd ki a tetõre, de onnan aztán sehová. Na jó, esetleg van egy harmadik, lefelé a pincébe, ahonnan szintén nincs kiút. Szerintetek vízszintesen fut tovább, ahol végre elérhet egy fõutcát és elvegyülhet a tömegben, ezzel végleg eltünve üldözõi elõl? Á, Dehogy. A legokosabb menekülõ is felrohan a tetõre, ahol végleg bekerítik. Na, most elõkerülnek a fegyverek: természetesen hõzünknél szombatesti speciál van, amellyel kb. 20 méterig lehet pontosan célozni (ötemeletes házra), ellenfeleinél pedig távcsöves pista, makknum, álgyú, ballisztikus rakéta, atomtengeralattjáró, meg ilyesmi van és pont annyian vannak, ahány skúlója föszereplõnknek plusz eggyel többen. Na vajon ki gyõz? A távcsöves puskával 130 méterrõl mellé lõnek 2 perces célratartás után, hõzünk elveti magát és fordulás közben pont a mesterlövész szemei közé lõ. De ez már a hetedik lövése újratöltés nélkül! Na a gyengébbek kedvéért: a forgótáras pisztolyok többségénél 6 skúló van a tárban. Ne gyere itt nekem a 'meg egy a csõben'-nel. Az a félautomatáknál (meg a Dzsimmiknél) van, de az sem kívülrõl kerül oda. Ha én fegyverkereskedõ lennék, megvenném a filmesektõl az összes fegyvert, hiszen ezek egy sima géppisztollyal is minimum 1200 lövést leadnak tárcsere nélkül. Számolj utána: egy rendõrnél ott a szabvány zsarúmordály, két tárral. Egy tárban minimum 35-40 skúló lehet, mert a rendõr anélkül, hogy beszerezne újakat, lead gyors egymásutánban 60-80 lövést. Az is jó dolog, ha valakit pont sziven lõnek - ott van a golyónyom a ruháján (bal mellbimbó alatt két ujjnyival) -, az a film végén felkötött karral sétál, míg a rosszfiú egy sima tüdõlövéstõl max 4 mp. alatt kiszenved.

Az se semmi, ha mondjuk a rendõröknek feltünés nélkül meg kell közelíteni a bûnözõket, mindig szirénáznak. Ilyenkor mi is történik? Megérkeznek és látják, hogy még nincsenek tuszok. Ekkor feltétlenül megvárják, hogy bûnözõkém (aki többszörös gyilkos, leánykereskedõ, vagy kíndózokat másolt tucatjával, szóval fent van a toplistán) tuszul ejtsen valakit. Ha megvan a tusz, indul az akció. Terpesz, két kar kinyújtva, benne pisztoly és csendben suttogva elrebegi a legkisebb és legvékonyabb hangú rendörnõ: rendörség, le van tartóztatva, satöbbi. Hapsikám meg kiröhögi õket: aggyatok ssok-sok penctet, különben izé, meg minden. Rendõrkém most két dolgot tehet, attól függõen, hogy a film melyik részén vagyunk. Arról szó sem lehet, hogy két méterrõl fejbe lövi a pofát, az olyan életszerû. Ilyet rendõr nem tesz. A film elején természetesen futni hagyják a tagot és ilyenkor jöhetne akár a történet is. De nem jön. Vagy jöhetne egy adáshiba. De az is másfelé csatangol. Ha a vége felé járnak, a rendõr óvatosan a földre teszi a pisztolyát és vagy lelövi öt a bûnözõ, vagy pusztakezes harcban rábeszélik egymást egy jó kis döntetlenre.

Maradjunk még egy kicsit a krimiknél: rájöttem, honnan ered a szõke nõk butaságának elterjedése! A júeszéj krimikbõl... Többek között: Fõhõsünk éli a maga kis életét, nyugalom, unalom, nõk, pia, stb. Aztán - mivel hozzákerül egy feketén másolt CD, vagy elszív egy spanglit, mit tudom én -, rászáll az összes hárombetûs kormányügynökség, terrorszervezet, maffia, kóza- és mária nosztra, nacionalisták, állatvédõk és még a BSA is hullaként szeretné látni. A békávé is utána küld két vizilovat. Illetve nem vizilovat, mert bár azok is nagyok és büdös a szájuk, de még egyetlen waterlotól sem hallotta senki, hogy jegyeket, bérleteket ...! Fõhõsünk természetesen gyõz a végén, de addig még van min. egy jó óra, tehát valamit tenni kell. (Mégsem állhat egy film csupa lövés-, ütésváltásokból, kell némi bonyodalom is. Meg aztán nem lehet kétszázhatvanmillió ember összes autóját felrobbantani a legapróbb koccanásokkal. Hej, ez az amerikai technika. Az õ autóikban tuti, hogy két benzintank van, mert ahogy a postás is dupláz, úgy az autók is kettõt robbannak minden esetben rögtön egymás után.) Sersé la femm, ahogy a mûvelt ukrán bûnszövetkezeti tag mondaná, és tényleg. A rendezõ elõveszi a forgatókönyvbõl a fõhõs barátnõjét, (volt)feleségét, lányát, mennyasszonyát, nagymamáját. Mindegy, csak szõke és nõnemû legyen, ekkora dudákkal (akár skót is lehetne). Most jön a fordulat. A fõhõs - menteni akarván - szeretné elküldeni a nõt. Mert ugye az is veszélyben van. Összeborzolják a frizuráját, elkenik a sminkjét, vagy valami hasonló brutálisat cselekszenek vele. De a nõ marad. Én nem, mert kimegyek sörért. Egy ilyen luvnyának aztán magyarázhatja, hogy ha õt elkapják a rosszfiúk, akkor a fõhõs zsarolható, mindenfélére kényszeríthetõ, pl. le kell húznia maga után a vécét, vagy talán még kezet is kell mosnia az aktus után. Pfuj.

Az összes ami filmnek egyetlen pozitívuma van: ha mutatnak egy számítógépet, azon minimum egy megrágcsált alma van, és nem az a x@r.

Az akciófilmek legjobbjai a bunyós filmek. Itt a legfontosabb, hogy az ellenfélnek bármilyen fegyvere lehet, a fõhõs bárkit pusztakézzel lever, mint csökkentlátású nyuszi a mackó ivó edényét a buffetben. De ez még mind semmi. Adva van Krump Lee a híres harcmûvész, aki a legjobb. Pfú, ez aztán még talán a másik dudénál, Bowe Leenél is jobb. Van neki a film során 32 ellenfele. Az elsõ tizet pikk-pakk lenyomja. De aztán szól neki a producer, hogy van még 5 perc, tehát jönnek a kõkemény kemény/nehézfiúk. Itt két eset lehetséges: Hõsünket körbefogják és kezdõdik a bunyó. A leggonoszabb delikvensek is vigyáznak, nehogy véletlenül egyszerre ketten - esetleg hárman - támadják egyszerre. A másik változatnál a fõhõs elindul a legnagyobb gengszter pillanatnyi tartózkodási helyének irányába. A selejtesebb rosszfiúk szépen egyesével jönnek egymás után. Most jön a lényeg: minden ellenfél félig agyonveri szerencsétlent, mire legyõzi õket, de a következõhöz félperc múlva már fitten, 100%-os feltöltöttséggel, újrainstallált harcirendszerrel ér oda. Az, hogy közben tájzennyócan eltörték kezét-lábát, hatan a gerincét, hárman kinyomták a szemét, ketten porrá zúzták az ádám csutkáját és az egyik egy puceráj karddal a hasát nyitotta ki, nem érdekes. De hogy attól a hülye sikítozástól és ordibálástól nem süketült meg, az már egy kicsit gyanús nekem...

Gondolom észrevetted, hogy mintha túl sokat foglalkoznék a krimi-akció filmekkel. Na számoljunk: van vagy tíz magyar adó. Ebbõl minimum 3 két-két eksünfilmet nyomat ezténként. Szerinted egy hónap alatt hányat néztem meg, ide-oda kapcsolgatva köztük? Van mégegy stílus, amibõl vagy ötöt láttam. Ezek a tíz kicsi indián másolatok. Tudod, ahol bezárnak egy elhagyhatatlan helyre pár embert, akik szépen kinyírják egymást. Persze, mint minden ami sztoricopy, ez sem sikerülhetett maradéktalanul. A fõszereplõk: A rendõr, aki iszákos, útálják a kollégái, most éppen szabin van és meglátogat vmi nõszemélyt. A bûnözõ, aki sok-sok pénztet akar keresni egyedülálló ötletével. A nõ - ez minden krimiben ott van defaultként - aki buta. Pár tucat - de legkevesebb egy - nagyon gazdag ember, aki minden pénzét, értékét magával viszi nyaralásra. De minimum fejbõl tudja azt a kétszáz karaktert, ami a tucatnyi számlájának elérésére szolgál. Pár snittre mutatnak mindenféle rendõrt, kommandóst, de ezek a szereplõk lényegtelenek, mert egyrészt nem juthatnak ba a bûntett helyére, másrészt fõdbuták, harmadrészt nem is tudnak semmirõl. És jön a bonyodalom: A gengszter egyhelyre tereli a gazdagokat és a nõt. A hely lehet egy üzletközpont, egy hegyi szálloda, egy alagút, a lényeg, hogy hermetikusan lezárható legyen. Ha nem, akkor kiteszik a foglalt, vagy a zárktörû rendezvény táblát. Ez még mind semmi, mert ugyan mi jó abban, ha bûnözõkém megszerezné azt a vacak pármilliárd dollárt, mindenkit kinyírna és a fõhõs nõjének rajongásától kisérve valahol a Bahamákon röhögcsélne a hülye zsarukon, akik még mindig különféle anyagokból készült hosszúkás tárgyakkal püfölik a nyomát. Nem. Ilyesmi csak a való világban létezik. A filmekben a jóknak gyõzniük kell. Punktum. A mi fõhõsünk - minõ véletlen - éppen a bûntett helyszinén tartózkodik. Persze a hülye bûnözõk nem veszik észre. De õ igen. Mármint, hogy bûnözés van itten folyamatban. Ilyenkor nemhogy - látva a túlerõt - lelépne. Nem, õ beleavatkozik. Szép lassan lever, lelõ, savfürdõbe dobál minden albûnözõt és megszerzi a lóvét, gyémántokat, vagy számlaszámokat tartalmazó CD-t. Én ilyenkor röhögve lelépnék. Még a nõt is hagynám veszni a fenébe. Azon a lén minden napra vásárolhatnék egy kis fûszoknyás hajadont. De õ nem. Ekkor jön a bonyodalom. Bûnözõkém rájön, hogy a lik fontosabb a rendõr számára, mint az a vacak pármilliárd dezsõ. Csereber fogadom, többet vissza nem adom, satöbbi. A fõbûnözõt utoléri valamely halálnem - vagy Mort, a halál kisinasa, mert a fõnök momentán nem ér rá - a fõhõs rátehénkedik a hõsnõre, némi mozgolódás, aztán jól érzik egymást és beúszik a The End felirat. Azért ne örülj, mert a fõgonosznak ippeg van egy sokkal, de sokkal gonoszabb testvére, aki a következõ részben fog összegyûjteni a zárt helyre minden gazdag embert és rácseszni. És még van más rokonsága is. Nem lenne egyszerûbb, ha a fõhõs kinyírná az elsõ részben a teljes családot?

4. Humor: Hát, úgy 15 éve szerettem az MTV vicces adásait. Az új viccek 70%-át ott hallottam elõször. Most meg? Na jó, tegnap hallottam egy viccet az egyik adón, amit még sehol máshol nem. Az idén ez volt az elsõ, és már augusztus van. Az már más kérdés, hogy egyáltalán nem volt poénos. Már csak ilyen konzervatív vagyok. Egy vicc legyen frappáns, idõszerû és lehessen rajta nevetni. Minimum mosolyogni.

Nagyon tetszenek az ún villámtréfák. Hogy is nézne ki egy ilyen? Vesznek két ismert színészt, akik eljátszanak valami õsrégi viccet. Ezen a viccen nevettek annak idején az ösemberek is, amikor Prométeusz még a tüzet sem adta át. Csattanó, snitt. Ennyi kéne. De nem, a csattanó után még mutatják a szereplõket másodpercekig, amíg grimaszokat vágnak. Ja kérem, ha a viccen nem lehet, akkor legalább a szinészeket röhöghessük ki...

Egyetlen humoros sorozat van, amit nálunk az egész család szivesen néz - igen, még én is -, amiben a cipõeladó és családja csetlés-botlásait izgulhatjuk, röhöghetjük végig. Igen, újra mûsorra tûzték a vijjaszatszrín (Ja, meg néha nyomatnak egy-egy jó kis 'Olsen bandája' filmet. A skandináv humor még évtizedek távolából is jobb, mint a mai magyar). Na jó, a kutya néha elalszik közben, de olyankor mindig felrugdosom.

Ne gyere nekem a hati hatossal. Már nagyon únom, hogy az a két marha állandóan személyeskedik, a Farkasházi és a naccsöcsü miatt meg nem kapcsolok rájuk. A Havas és az a sokbeszédû meg elmehet a jó édes... Jól van, na. Az pozitívum, hogy szídják a kormányt.

5. Vetélkedõ: errõl eredetileg ugyanazt akartam írni, mint a mûvészfilmekrõl (az elsõ mondatban), de aztán másképp döntöttem. Mondtam, hogy sokba fog nektek kerülni az én tévénézésem...

Szerintem a vetélkedõket két részre oszthatjuk. Van az intelligens embereké (ez valamivel ritkább, mint a pepita holló) és van az átlagos hülyegyerekeké. Kérdés: Mikor indul a hathuszas gyors? Válasz: fél hétkor? Mûsorvezetõ: határeset, elfogadom! Más: Milyen színû az ég? Zöld vagy kék? Zöld! Biztos benne? Nem, kék! Nagyszerû válasz. Tapsoljuk meg a versenyzõt! Állítólag volt egyszer egy ember, aki ki tudta mondani, hogy porkvis... pkorpfis... prokfis... Miért nem lehet egy tévé személyiséget Nagynak, vagy Kovácsnak hívni?

Az intelligens vetélkedõbõl valamikor sok volt. Pl. voltak az Egri (nem a palackos, hanem a kimért) és a Vágó-félék. A RózsaGyurié határeset volt. Tudod, a kapcsoltam. Mostanra csak egy maradt. Szerintem ez a Vágó egy halhatatlan, aki végre legyõzte minden ellenfelét. Egy kicsit sok a vetélkedõjében a sóelem, néha az idõt húzza, de legalább látom, hogy egy értelmes és okos ember vezeti a sót, aki cseppet sincs eldurranva magától. Nem úgy, mint pölö én. Tudjátok mit nem értek? Na jó, ilyen van sok, de most csak errõl az egyrõl. Mondjuk jelentkezik egy tanár a vetélkedõre, aztán a 20 kredites kérdésre sem tudja a választ, amire bármelyik diákja álmából felébresztve félkézzel rávágná. Ne gyere nekem a lámpalázzal, jó? Emlékszem, annak idején a középiskolai magyartanárunk - több mint húsz évvel ezelõtt - elbukott egy tv vetélkedõn valami egyszerû kérdésen. Másnap nem égettük le nagyon. Csak mint a körcsarnokot. Még két napig bírta a suliban, aztán betegállományba ment és ki is lépett. Ja kérem, nem a jóindulatunkról voltunk híresek. Hogy érted, hogy akkor mirõl? A rosszról.

A csak egy maradhat stílus másik plagizálója, amikor kiválasztanak pár olyan embert, akik semmihez nem értenek, a közösségi életre teljesen alkalmatlanok, háromig sem tudnak számolni, két fekvõtámasztól lumbáhot kapnak, satöbbi. Ezeket összerakják, mindenféle okosakat kérdeznek tõlük, vagy még okosabbakat csináltatnak velük, miközben valaki mindig kiesik, de aki bentmarad, az aztán hazaviszi a lét. A legförtelmesebb a 'bár' volt (bár ne lett volna) és még meg is ismétlik. Nem is az a legnagyobb baj, hogy vannak, akik nézik ezeket, de még be is telefonálnak emeltdíjason, hogy ki essen ki, vagy maradjon bent. Mint az köztudott, a teremtõ vadasparkja végtelen kiterjedésû (a vetélkedõk kedvelõi kedvéért: nagy az isten állatkertje).

6. Hírmûsor: Érdekes dolgokat tartalmazhat. Olyasmiken talán kár is rágódni, hogy azt bezzeg bemondják, hogy az etiópoknál új karórát fûzött a derekára UngaBunga kis-nagyfõnök, de arról mélységesen hallgatnak, hogy megnyílt egy új szinház a fõvárosban. Az is érdekes, ha kereskedelmi adók leadnak egy hírt csütörtökön, arról a közszolgálatin miért csak pénteken hallani? Másnap már olcsóbb egy hír? Az se rossz, amikor egyik mûsorvezetõ a másikat interjuholva így kezdi: Te, mint médiasztár... hát ha én juholtam volna meg, akkor a médiasztár szót kicsit másképp ejtettem volna ki: a tét és az áról az ékezetet biztosan elhagytam volna. Olyan apróságokkal nem is foglalkozom, hogy a beszédkészség teljes hiánya, a mondattan ismeretlensége, meg kiejtési porblémák. Ezek egy televíziós mûsorvezetõnél nélkülözhetetlenek. Ma már nem lehet egy beszédhibás jelentkezõnek azt mondani, hogy nem veszik fel, mert nem párttag. Sõt kimondottan csak olyanokat vesznek fel. De a nézõ legnagyobb arculcsapásának az oknyomozó, egy-egy témát részletesen körüljáró/bemutató riportcsomókat tartom. Na ezt elmagyarázom: Az elején a bemondó elmondja, hogy milyen rossz az indigóbányászok élete. Utána több snittben bemutatják, hogy az indigóbányák sok kilométerrel a tenger szintje felett vannak, hogy az indigóbányászok többezer méterrel a föld alatt dolgoznak, hogy a járatok hömérséklete 50 fok (persze, hogy celziusz, naná, majd fárenhejt), magassága 60 cm, ahol csak négykézláb lehet közlekedni és gugolva, térdelve dolgozni, hogy közben csöpög rájuk a lila lé, amely örökre beissza magát a bõrükbe. S mindez miért? Azért, hogy azok a nyavajás gazdag europaiak kék színû jeans-okban pompázzanak. Arról persze nem mutatnak filmeket, hogy az indigóbányászok napi tíz percet dolgoznak, hetente négyszer, a havi fizetésük egy európai polgárnak egy év alatt jön össze, védõitaluk mûszakonként 2 liter Guinness barna, stb... Mit mondasz? Hogy nincsenek is indigóbányászok? Hogy a farmerruházat festékét nem is bányásszák? Ezt Te tudod. Én is tudom. A riporterek, a szerkesztõ is tudja. De az a sok hülye nem, akik másnap kimennek az utcákra tüntetni és farmert égetni. Errõl a Babilon5 egyik része jutott eszembe, amikor a földi tévések kimennek a B5-re forgatni, hogy bemutassák az ott dolgozókat a népeknek. Aztán egy B5 ellen uszító filmet készítettek, az anyagot kissé(?) inkorrekten összevágva.

Az sem rossz, amikor elmennek egy irodába megkérdezni valami fejest valamirõl. Az tuti, hogy a háttérben láthatsz egy hogyishújják monitort amin - minõ véletlen - éppen egy ablakos képernyõvédõ molesztálja a szemeimet. Mi ez? Ingyenreklám?

De akik kihívják némely eseményekre a hiradósokat, azok se értelmesebbek! Itt vagytok még? Nézem valamelyikben, hogy a rendõrség kihívta a filmeseket egy letartóztatáshoz. A kommandósok feketében, álarcban, golyóálló mellényben - ahogy szoktak - megközelítik a bûnözõk rejtekhelyét. Közben minden irányban pásztázva fegyverzetükkel, hátha valami lehetetlen szögbõl feltûnik egy fegyvert szorongató bûnözõ. Pölö innen a baloldali betonfalból, az égbõl, vagy a 20-as (nem húsz darabos, hanem húsz miliméteres) padlóösszefolyóból. Amikor a tetthely körül mindenki elfoglalja az optimális pozíciót, adott jelre az összes nyílászáró szerkezeten mind a huszan berontanak, a bentlévõket földre teperik, megbilincselik és boldogan elszállítják. Ja, hogy kik voltak ezek a roppant veszélyes bûnözök és mi is volt a bûnük? Erre nem emlékszem, de azt hiszem, hogy mikor$oft programokat, vagy Dszimi CD-ket másoltak. Nem, csak vicceltem. Kincstárjegyeket hamisítottak. De nem ez a lényeg. Fehérgallérosak voltak, fegyverük egy szál se. Illetve az egyiknek annyi köze volt a lõfegyverekhez, hogy egyszer egy céllövöldében lõtt egy légpuskával. Szerintem az ilyesmikkel égeti le a rendõrség megát a legjobban. Bement volna két nyominger és azt modta volna: Uraim, le vannak tartoztatva! És kész. Viszont a többszörös gyilkosok elfogásakor mit csinálnak? Lásd a krimikrõl szóló részben. Az is jó, amikor egy rendõrt megkérnek, hogy mondja el a sztorit. A tényállás szerint a feltehetõen bûnözõ kreolbõrû egyén egy fegyvernek látszó tárggyal... Ezek nem tudnak magyarul?

Az is nagyon jópofa - és csak a hiszékenyeknek való - amikor elmesélik, hogy hõs és éber fináncainknak már megint mekkora fogásuk volt. Egy gyors snittre is fussa vmelyik finánccal, hogy vajon mibõl gondolták, hogy a kamionban nem az engedélyezett gumicsizmák, hanem a tiltott szernek számító nagyon, de nagyon veszélyes gumikesztyûk vannak? 'Hát az úgy vót, hogy nekünk nagyon élesek a szemünk, meg mi borzasztó jó megfigyelõk vagyunk, meg minden ilyesmi. És különben is, izzadt a sofõr keze!' Elmesélek valamit, amiért már érdemes volt ezt az írásmûvet átfutnod. A történet 77-tõl 89-ig tartott mikoris mint fõállású dunai hajós tengettem életemet Regensburgtól Reni(burg)ig. Mivel az elõbbi város a dajcslandban vagyon a második felségjelét pedig akkoriban CCCP-nek hívták, természetes, hogy másodállású csempészként tengettem életemet azidõben. Nem mesélek el mindent - mert az többszáz kiló bájtot tenne ki -, a lényeg, hogy egy-egy úton többször is átléptünk országhatárokat (valamint a szédítõ 15 km-es sebességet [lefelé]) és a jövedelmem nagy része (98%) abból állt, hogy bizonyos árúcikkeknek bizonyos országokban más volt az ára. Találkoztam párszáz finánccal és elmondhatom, hogy nincs jobb megfigyelõképességük az átlagnál. Sokkal egyszerûbb a trükkjük. Ugyanis a tucatnyi csempészettel töltött évem alatt a kutatásoknál a legritkább esetben találtak vmit. Pedig néha szétszedték az egész hajót. A nagy bukások mindig úgy történtek, hogy bejött a finánc, pontosan odament egy bizonyos tárgyhoz és a vele jövõ sorállományúakra ráparancsolt: na ezt az izét itt, nyissák fel. Felnyitották és csodák csodájára ott volt valami stuff. Gondolom rájöttetek, honnan tudta a nyavalyás, hogy hol a cucc. Igen, ezt hívják felnyomásnak. Gondolom nem állok messzire az igazságtól, amikor azt véleményezem, hogy az általában szúrópróba szerint ellenõrzõ mai vámosok is hasonló okok miatt fognak el egy-egy nagyobb szállítmányt. A konkurencia feldobta a balekot. Kész. Ennyi. De ezt nem lehet ám ennek a 10 millió sérültagyú embernek elmondani, mert aztán elszabadulna a pokol.

7. Politikai: Na ebbõl legalább több fajta van! Mondjuk én csak aztat szeretem, amikor szídják a kormányt. Mindegy, hogy melyiket. Van az egyszerû nyalintós, amikor a kérdéseket eleve úgy teszik föl a kérdezettnek, hogy arra nem is lehet rosszat válaszolni. Van a duplán nyalintós, amikor a kérdésekben benne van a 'jó' válasz is. Ugye ön egy becsületes, családszeretõ ember? Kérdezi a riporter egy politikustól, akirõl mindenki tudja, hogy háromszor itélték el (ilyen nincs, mert elsõ tétel: politikust felmenteni. Illetve nem. Elsõ tétel kinyírni minden S.Connor nevû nõt!) csalásért, sikításért és a feleségét minden héten kétszer veri, a gyerekeit meg koldulni kényszeríti. Viszont jogtiszta kíndózentíje van. A válasz: Igen! Én egy becsületes, családszeretõ ember vagyok! És jön a többi hasonló kérdés. Van még a veszekedéses. Meghívnak egy helyre két ellentétes pártból való politikust. Ekkor két eset lehetséges: össze-vissza beszélnek, a riporter bólogat, a végén csókolóznak kicsinykét. A másik, hogy egymást gyepálják, lehazudózzák, vádolgatják. No azért ölre nem mennek, csak finoman hazudoznak egymásnak és nekünk. A riporter itt is bólogat. A végén meg ismét csókolgatják egymást.

Kedvencem, amikor egy csúnya téglafal elõtt három újságíró kérdez valakit. Aztán be is lehet telefonálni, kérdezõsködni. Érdekes módon minden betelefonáló ugyaolyan állásponttal közelít, mint a stúdióbeli kérdezõk. Például támadják a delikvenst. Lopott, csalt, hazudott; szóval politikus. Mondjuk, támadják a kérdéseikkel. Nagy ritkán ilyen is van ám. Ekkor a betelefonálók is támadólag lépnek fel. Ha viszont imádják a pulpitus elõtt állót, akkor a telefonáló is olyan kérdéseket tesz fel. Az internetes szavazás is érdekesen alakulgat néha.

Aztán meg azért utálom ezeket a mûsorokat, mert pl. amikor a megkérdezett egyén a legártatlanabb pofázmánnyal a kamerába nézve milliók arcába hazudik, soha nem kérdeznek rá, a riporter mindent elhisz. Pölö: tisztelt politikus úr, milyen színû az ég? Zöld. Ezután a kérdezõ nem veti fel, hogy hát mindenki tudja, hogy az ég kék, meg ilyesmi. Isten ments! Nyomatja a következõ kérdést, mintha minden a legnagyobb rendben lenne.

A közszolgálati tévé politikai beszélgetõs mûsorai esténként sem semmik. Na jó, ezekrõl nem írok semmit, mert a fõszerk ezt is kivágja... miután kiengedik.

A politikai intrikák mögött mindig a föníciaiak állnak. Jobban mondva nem õk, hanem a leghíresebb találmányuk, aminek állítólag nincs szaga.

8. Sport: Ebbõl is kétféle van: az egyikben bemutatják magát a sporteseményt, a másikban elmondják, hogy mit láttunk/nem láttunk és az nem is úgy volt. Meg hogy miért jó nekünk, hogy a magyar futtball a béka segge alatt vagyon, a játékosok havi javadalmazásának összeszedésére egy átlagembernek egy élet is kevés és különben is, nincs is ott, és nem is annyi...

9. Reklám: Imádom. A legjobb az bennük, hogy nem kell megszakítás nélkül végignéznem ezt a sok másmilyen marhaságot. A legjobb poénjaimat a reklámokból lopom. A téfausopp egyenesen a kedvencem. Amikor fél órán keresztül magyarázzák, hogy vegyek tõlük vmi vackot, mert akkor szép leszek, erõs és okos (nem mintha ezek nélkül nem rendelkeznék mindezen tulajdonságokból a maximális értékkel), vmint az autómmal és egyébb ingóságaimmal is hasonlóak történnek. Azt mindegyik árúcikknél külön kihangsúlyozzák, hogy tképpen az ûrkutatási termék, így csak szuper, hiper és jó lehet. Nekem csak egy kérdésem volna: tudja valaki, hogy az ûrkilövések 85% százaléka miért sikertelen? Sikertelen = minimum egy hibás tömítés miatt, max. egy nagy pukkanás pár km magasságban. Na jó a csel-lendzser az más, ott átadták a csajnak a volánt.

Arról pl. abszolút nincs fogalmam, hogy miért jó nekem, ha olyan sört iszom, amelyet egy football pályán keresztül szállítanak. Vagy az a legjobb sör, amit négy hülyegyerek reklámoz? Viszont van benne egy jó naccsöcsû csaj is. Nem a sörben, a reklámban. Guinness reklám persze nincs! Na ja, azt isszák a népek rábeszélés nélkül. Amikor közértben dolgoztam egy hónapig, napi két litert is megittam (ingyen). A reklámoknak azért nagy hatásuk van az emberekre. Egy nyáron át piacoztam vegyiárúval. Volt egy nõ, mindig - és kizárólag - csak a kék flakkonos mosogatót vette, ha nem volt olyan, akkor semmilyet. Egyszer csak jön, hogy õ a zöld flakkonost kéri. Elõször néztem rá, mint növendékmarha a friss bejáratra, de aztán eszembe jutott, hogy tegnap kezdõdött a zéflakkonos reklámhadjárata a tévében. Ezután már minden este végignéztem a reklámokat és az azokban nyomatott termékekbõl ötször annyit vettem másnap reggel. A hasznom ezután megkétszerezõdött.

Kérdések: Biztosan az a legjobb kávé, amit a leghazudósabb meteurológussal reklámoznak? Biztosan nem csapnám arcul azt a pofát, aki becsöngetne hozzám, hogy cseréljem már le a mosóporomat? Biztosan érdekel engem, hogy különbözõ neves sztárok milyen dezodort, hajlakkot, tampont használnak és hogy csak az a jó tótpaszta, amit a fogorvosok szövetsége is ajánl? Biztos megnézem azt a filmet, amit két héten keresztül óránként kétszer a saját adóján reklámoznak? Hehe: a múltkor a Sztrogoff Mihályt (ami kivételesen egy jó film, de még jobb könyv) akciófilmnek reklámozták. Meg ezek a jó kis reklámszlogenek: Nincs többé haj, csak gyönyörû korpa! Gút, besszer, köccer. Lammerok, bili, hanta! Na vegyél egy makknumot és fogdd rá a nyuszira!

Na most már aztán befejezem, csak még pár oldal:

Lehet, hogy csak öregebb lettem, mert találtam egy jó tévéadót. Nem mindig jó, de mondjuk úgy, hogy sûrûbb a jó mûsorok aránya, mint a többin, ahol a nullához konvergál. Szerkesztõ úr! Mehet egy kis reklám? Ezen régi magyar filmeket nyomatnak csak. Ez igen! Bármelyik vadiúj szenteltpagonyi eksünmúvit kenterbe verik a régi magyar krimik. Cseh Tamás (Nyom nélkül), Bujtor István (Fiúk a térrõl(?), de még a fiatal Cserhalmi (Dögkeselyû) is bármikor ledúrja a pájáról a Banderasokat, Harrisonokat, meg társaikat. Most láttam Inkét valami magyar Kodzsek paródiában - a címét most hirtelen nem tudom -, hát ez a film valami káprázat! Elsõrangú poénok, történet, trabantos skodás autósüldözés. Valami fantasztikus volt. Már megyek is a mûsorújságért megnézni, hogy mikor ismétlik. Újra megnéztem a Tenkes kapitánya, a Bors Máté és az Egy óra múlva itt vagyok c. magyar sorozatokat. Hát az biztos, hogy nem kebles szöszke-buta divatbabák, meg szexuál pszihopatkós macsók a szereplõik, de nem is beszélnek magukban egy üres szobában, természetes módon reagálnak természetes történésekre és van a filmeknek történetük. Bizony ám! Mert szerintem egy filmnek sem árt, ha van ilyenje!

Visszatérve a cikk címében említett mûsorra: A múltkor erkélyrácsot készítettem valakinek. A neve nem fontos, csak annyit róla, hogy a mûsort sugárzó adónál valami közepes funkci. Nos, õ mondott egy nevet, hogy az fog elõször kiesni. Hát, kicsit be volt csiccsantva. A mûsor még el sem kezdõdött, csak a reklámjai mentek orrba-siteba. Én - csökkent értelmi képességû - meg csak egy láda sörben fogadtam a kedvenc sörözõben arra, hogy az általam megnevezett egyén fog kiesni. A tippadó második tippet már nem adott, sõt azt is letagadta, hogy tõle ilyesmirõl hallhattam.

Hálistennek letelt az egy hónap, a tatarozással is készen vagyok annyira, hogy külön vonulhatok attól a fekete szennyládától így befejezem az írást is. De - mint már azt említettem - nagyon sokba fog kerülni nektek, hogy miattatok egy hónapig tévét kellett néznem...

Mert NINCS KEGYELEM, és ez a VALó VILÁG!!!!

... és még nem is írtam a másodlagos kedvenceimrõl, a távgyógyító mûsorokról. A sok lüke még el is hiszi, hogy neki mindenféle gyógyerõt, meg pszít küldenek az éteren keresztül. Mert ezek mind olyanok, hogy egyrészt többezer évesek, másrészt az orvosok ilyenekrõl nem is akarnak tudni, harmadrészt ezek megtalálják az adott antennát és az árnyékolt kábelen lemásznak a szegény beteg delikvenshez. Kitaláltam egy új mûsort. De aztán nehogy ellopjátok! Ez a távkárokozás lenne. Ülnék a kamerák elõtt, elmondanám a tszámot, Te felhívnál és elmondanád kiket kell megátkoznom. Én - jó pénzért - természetesen minden ellenségedet megátkoznám. Ez vagy bejön, vagy nem, de a népeket ismervén kaszálnék a sok hülyétõl rengeteget. Mert mi van? Tegyük fel, azt mondod, átkozzam meg az anyósodat. én megátkozom. Úgy megátkozom, mint annak a rendje. Szigorúan a kamerákba nézek, elmondom a rituális marhaságokat, meg mindenféle hangokat adnék ki, majd megkérlek, hogy fáradj a pénztárhoz. Te kis butus! Ha eddig nem tudtad volna, az elõbb említett helyszinrõl való távozás után nyema (nyista, nuku) ám reklamésün! Azt is megtehetnéd, hogy nem fizetsz. Illetve már eleve fizettél, hiszen emeltdijjason hívtál. De ha nem fizetsz, akkor ugye téged foglak megátkozni, tehát átveszed a katonatisztek szokásait. Az anyósoknak általában reumatikus, meg migrénes fájdalmaik vannak, amikrõl Te elhiszed, hogy az én speciális energia (reiki) elvételezõ átkaimnak köszöhetõek és minden ismerõsödnek engem fogsz ajánlani. Az én zsebem meg feneketlen.

utóirat: most persze röhögcsélsz, hogy ez a lüke N2 hogy leszídja a tévémûsorokat, pedig azok nem is rosszak, sõt jók. Na mielõtt visszamész a tévéd elé, adok egy kis gondolkodni valót, csak úgy házi feladatként. Neked nem gyanús, hogy a dinoszauruszok cirka 100 évvel az elsõ tévéadóik felállítása után kihaltak?

Napi2