SPACEHAWKS' WORLDNEWS
ISSUE 20


POZITRON

Beismeréssel kell kezdenem. A Pozitronról akkor kellett volna riport megjelenjen, amikor az elsô száma megjelent - azt hiszem azonban dacára az eltelt idônek sem csökkent a címben szereplô kiadvány értéke. Pótoljuk azonban a hiányt egy riport képében, amelyet Kovács Zoltánnal, a Pozitron szerkesztôjével készítettünk. Reméljük megfelelôképp sikerül bemutatnunk általa a kiadványt valamint a mögötte álló embereket és értékeket.
 
Q: Mint azt tudjuk, te vagy a Pozitron fanzine szerkesztôje. Bemutatnád-e magad pár szóban az olvasóknak?
KZ:

28 éves vagyok, nôs és - szó szerint - egy-két napon belül egy gyermek apja. Egy szatmári kisvárosban élek, ahol egy német világcég helyi gyárában dolgozom. (Rosszul fizetett számítástechnikusként :-) )

A Sci-Fi gyerekkorom óta érdekel, ám 14 éves korom óta ehhez még három nagy mánia: a szerepjáték, a mikroszámítógépek nyüstélése és a metál zene hallgatása párosul. Plus/4-essel kezdtem a számítástechnikával való ismerkedést, majd az érettségikor összetarhált pénzbôl egy A500-ast vettem. Sajnos a fôiskola miatt ez utóbbi gépet PC-re cseréltem. Ezt a hibát 99'-ben korrigáltam, így egy 1K2-es tulajdonosa vagyok. Mivel a számítástechnika a szakmámmá vált, így egyre kevésbé köt le. Az a varázserő ami a nyolcvanas évek végét és a 90-es évek elejét jellemezte, rég elveszett. Aki még emlékszik a régi CoV-ra, a Mikrovilágra és a sok demókészítésre, az érti mirôl beszélek.

Talán ennek is része van abban, hogy hobbi szinten ma már a szabadidôm nagy részét olvasás, szerepjátszás és természetesen a Pozitron tölti ki. Ezek után ha még marad idôm akkor a saját nagyobb lélegzetű írásommal próbálok foglalkozni. Nagyon lassan halad, mert igyekszem eléggé kritikus lenni önmagammal szemben. Akár hetekig irogatok át egy oldalt, ha nem sikerül azt a hangulatot belevinnem, ahogyan azt elképzeltem.

Úgy gondolom nem szükséges mást mondanom. Az, hogy milyen a lakásom, a kocsim, hányszor voltam kórházban, vagy hogy hogyan tanultam az már tényleg eléggé száraz lenne. A Pozitron a fontos.

Q: Elôször is, mi motivált arra, hogy a mai világban egy Sci-Fi-vel és Fantasy-val foglalkozó kis magazin kiadásába fogj?
KZ: Az, hogy mióta az X-Magazin megszűnt, nincs ilyen jellegű kiadvány. Illetve június óta ismét van, de az egy professzionals magazin, a miénk pedig egy amatôr fanzin. Régóta hiányoltam valami hasonló kiadványt, de hivatalosan senki sem foglalkozott vele. Így kezdtem el. Nem vagyok olyan naiv, hogy azt higyjem, hogy ezzel aztán megváltom a világot, de kis szerencsével sikerülhet egy kisebb olvasótábort összefognom.
Q: Azt hiszem mindannyian ismerjük a Science Fiction és Fantasy magyarországi helyzetét: te hogyan látod ezt?
KZ: Sokan mondják, hogy túl kevés kiadvány jelenik meg, azonban szerintem ez nem igaz. Inkább úgy fogalmaznék, hogy túl kevés igazi, gondolatébresztô könyv kapható. Olcsó fércművet eléggé sokat be lehet szerezni. Ennek oka lehet az is, hogy a külföldi írók jogdíjai magasak, az meg köztudott, hogy magyarországon a szegénységgel köt házasságot, aki sci-fi írásra adja a fejét. A piac túl kicsi.
Q: Kik azok, akikre leginkább felnéztél a Science-Fiction/Fantasy szerzôk közül?
KZ: Elég sok ilyen szerzô van, hirtelen csak néhányat tudnék kiemelni: Clive Barker-re, a Korbács című műve miatt. Igaz, nagyrészt horror könyveket ír, azonban az a kis kitérôje a modern fantasy irányába számomra a legnagyobb alkotás. Legalább 5-ször olvastam, de biztos vagyok benne, hogy még sokszor megteszem, pedig ez egyáltalán nem jellemzô rám. Raymond E. Feist-et is feltétlenül meg kell említenem, elsôsorban a Mágus című könyve miatt. Szerintem a legjobb ma élô külföldi fantasy író. Nagyon tetszenek Sir Arthur C. Doyle írásai is. Ezeket elsôsorban a réges-régen megszűnt Robur-ból ismerem. Regényei atmoszférája, a jól megválogatott karakterei és termeszetesen a fantasztikus ötletei teszik felejthetetlenné. Írásait ma is szívesen adaptálják, elég ha csak arra a szörnyen lesilányított Elveszett Világ cimű, vörös kettesen (vagy RTL klubon?) futó sorozatra gondolunk. Magyar írók közül leginkább Kornya Zsolt (Raul Renier) regényeit szeretem. Sötét Mersant-ról szóló könyvei biztosan bestseller-ek lennének, ha történetesen Amerikában születik. H.P.Lovecraft és William Gibson műveirôl megint csak órákig lehetne regélni. Nem hagyható ki végül Nemere István, akinek rengeteg ifjúsági sci-fi regényét és egyéb sci-fi írását olvastam. A Kupolaváros titka című könyve (12 évesen olvastam) egészen magával ragadott. De említhetném a Népszava kiadásában 86' és 88' között egészen sűrűn megjelenô könyveit. Abban az időben nem is tudtam volna jobb olvasmányokat. Mai napig megveszem az antikváriumban, ha olyan könyvére bukkanok, amely még nincs meg.
Q: Melyek voltak azok a művek, amelyek a legnagyobb hatással voltak rád?
KZ:

Pozitív hatással: S.A.C.Doyle: Elveszett Hajók Szigete, C. Barkertol a Korbácsot már említettem, P.K. Dick: A szárnyas fejvadász, W. Gibson: Neurománc, R.E. Fiest: A Mágus, és még sokan mások.

Negatív hatással: Középiskolás koromban egyik legnagyobb könyvélményem volt a Sárkánydárda Krónikák. Abban a sorozatban mindig felködlött egy régmúlt hôs, egy bizonyos HUMA neve. Akkoriban elképzeltem, hogy milyen lebilincselô és izgalmas lehet az ô története. Évekkel a Sárkánydárda Krónikák után kiadásra került egy Huma Legendája című könyv, de olyan borzalmasan gyengére sikerült, hogy szinte sértve éreztem magam, hogy hogy lehetett a Sárkánydárda Krónikákat így meggyalázni. Ennek a véleményemnek hangot adtam egy D&D levelezô listán, mire a nagy többség letámadott, hogy hogyan merészelek ilyet írni. Hiába magyaráztam, hogy nem a Dragonlance-t bírálom, hanem a könyvet, amely rontja a nimbuszát. Sajnos túl sok elfogult emberrel kellett vitatkoznom, akiket egyáltalán nem érdekelt, hogy a könyv tényleg rosszul van megírva (elnagyolt jellemek, logikátlan reakciók és rossz történetvezetés) csak az, hogy sok csata és sárkányok vannak benne. Azt hiszem, már csak a korom miatt is, az én elvárásaim sokkal magasabbak voltak, így csendben leiratkoztam a listráról. Egy pozitív mozzanata volt a dolognak: ennek a "mű"-nek a hatására döntöttem el, hogy leírok könyv formájában egy, a fejemben már egy-két éve alakuló történetet. (Errôl a jobb sorsra érdemes CoV egyik aranyköpése jut eszembe a Rátkai-féle játékok és egy editor kapcsán, miszerint "ilyen aljasságokat én is ki tudok találni"-Emeric SH) Egyszerűen csak azért, mert úgy gondoltam, hogy ha a fent említett könyvnek helye van a nap alatt, akkor én is megpróbálhatok házalni a saját írásommal.

Q: Azt hiszem eltéveszthetetlen melyik magyar kiadvány volt a példaképe a Pozitronnak, mégis, nyilatkozz te magad arról, miért éppen így néz ki a Pozitron?
KZ: Nem, nem a Galaktika. Azt hiszem, jó ha az ember tudja a helyét a világban. A Pozitron nagyon messze esik attól a színvonaltól, hogy egyáltalán bármilyen párhuzamot is megpróbálnék a két kiadvány között vonni. (nem baj, majd én - Emeric SH) Volt nem is olyan rég egy X Magazin nevű magazin, abban volt lehetősége az amatôr íróknak megméretni magukat. Szerintem az érdeklôdés hiánya miatt kellett megszűnnie. Pedig az ország minden részébôl sokan olvastuk. De nem voltunk elegen.
Q: Honnan származnak a felhasznált illusztrációk?
KZ: Több forrásból is. A második szám esetén pl. a boritó még a netrôl lett lenyúlva, a belsô illusztrációkat egy Viny nevű srác készítette, végül a logót és a weboldalt Nestor-10 barátom. A harmadik számot szeretnénk úgy elkészíteni, hogy csak saját illusztrációkat tartalmazzon.
Q: Talán a legfontosabb kérdés. Kik írják a cikkeket?
KZ: Hozzám hasonló lelkes amatôrök. Van akit talan te is személyesen ismersz. Persze a saját írásaim is elôfordulnak, szigorúan csak álnéven.
Q: Ki csinálja a Pozitron honlapját?
KZ: Egy Nestor-10 nevu barátom, neki ez a szakmájába vág. Egyébként az oldal minden egyes illusztrációja a saját munkája. Szerintem gyönyörű.
Q: Hova küldhetik a szerzôk az esetlegesen megjelentetni szándékozott műveiket, és milyen terjedelmet vagytok képesek fogadni?
KZ: Már említettem, hogy a weboldalon ott az e-mail cimem. (pozitronx@freemail.hu) Oda küldhet mindenki írásokat. Mivel én sem a fanzin készítésébôl élek, így a beküldött írások honorálásaként a szerzô ingyen kapja meg azt a számot, amiben a műve szerepel.
Q: Mik a válogatás szempontjai a beküldött műveknél és egy-egy szám összeállításánál?
KZ: Könnyebben bekerül az az írás, amely nem annyira újszerű, de élvezetes a stílusa, mint az amely esetleg ötletes, de gyengén van megírva. Nem kell arra gondolni, hogy az elvárt szint túl magas - ez értelmetlen is lenne egy fanzin esetében - de kaptam már olyan írást, hogy tele volt eröltetett archaikus kifejezésekkel, csak azért mert fantasy környezetben játszódott. Nincs rosszabb mnt az, ha amatôr létünkre (a szó pozitív értelmében) mindenáron profinak akarunk látszani.
Q: Hány számra elegendô anyaggal rendelkezel jelenleg?
KZ: Ha nem rostálnék akkor elég sokra, így azonban nem olyan sokra. :-)
Q: Mik a további tervek?
KZ: Egyelôre a megmaradás és az olvasók számának növelése.
Q: Hogyan rendelhetô meg a Pozitron és mennyibe kerül?
KZ: Aki komolyan erdeklôdik, az a weblapunkon (www.extra.hu/pozitron) talál linket az e-mail címemre és így tud rendelést feladni. A fanzin ára 150 Ft, ebben a postaköltség is bennevan. Szerintem nem sok, tekintve, hogy minden példány egyedi nyomtatású.
Q: Volna-e még amit mindenképpen elmondanál a Pozitronról?
KZ: Azt hiszem nem nagyon tudnék többet elmondani róla, talán csak azt, hogy olvassa mindenki olyan szerettel, mint amilyen lelkesedéssel én készítem.
Köszönjük az interjút!

 

Emeric SH

 

 

 

 
Copyright 2001 SpaceHawks
GLOBAL LINKS DOWNLOAD AREA MESSAGE BOARD