SPACEHAWKS' WORLDNEWS
ISSUE 20

Sajtófigyelõ 14.

Arról van itten szó, hogy most már minden újságnak, magazinnak (s általában minden olyan papíron, vagy bármilyen más hordozófelületen terjesztett idõszaki kiadványnak, amelynek semmi köze ehhez a témakörhöz... állítólag még a gurunak is, meg a Magyar Elefánt- és Egértenyésztõk Lapjának is) van számítógépes, számítástechnikai, ill. informatikai melléklete (a hivatalos nevük: m$ certified appendix, ill. addendum, vagy werbunkos), amelyben tájékoztatnak minket arról, hogy milyen jó is azoknak, akik olyan izét használnak (...milyen izé is az izéknek, akik olyan izét izélnek - alszerk). No persze azoknak a legjobb, akik jogtiszta ablakokat (így a tavaszi nagytakarítás idején ez aktuális) nyitnak. Hiszen már az ókori görögök is megmondták, hogy az emberi fejlõdést az mutatja, ha átlagosan minél többet várakozunk a homokóra elõtt. Mint abban a régi nótában is van, hogy: Szeretném a homokórát elfelejteni! Vagy a közismert reklámszlogen: Nem számíthatsz semmi jóra, ha a homokóra a monitoron monoton menetel... Az már csak elhanyagolható érdekesség, hogy a májkrémhoszt szövegszerkesztõ utánzatának helyesírás ellenõrzõje nem ismeri ezt a szót (mármint, hogy jogtiszta - van viszont jogtiszt, aminek semmi értelme, de helyes), tehát ilyen szó nincs és punktum.
Lapozzunk bele egy ilyen mellékletbe! Bármelyiket is válasszuk, a tartalom kb. hasonló:

40-45%: Az Internet a bûnözés fellegvára (de az ablakokhoz adott 999. ápgréd után teljesen biztonságos), ill. az internet használata ablakokkal és annak fényességes xploderével. Mert ugye semmi mással nem is lehetséges. Esetleg hogyan töltsük le a m$ oldaláról a legújabb akármiket. Mondjuk azt a negyvenezer hibajavítást, amik összességükben kijavítanak 30-40 kisebb hibát, és feltesznek nyolcvanezer újabbat.
40-45%: Tippek az ablakok méglegkényelmesebb használatához. Persze ezek nélkül is nagyon legmégkényelmes, csak hát... Mert az ablakokkal minden egyszerûbb és jobb. Az ablakok szép, az ablakok jó, az ablakok fáj...
10-15%: Hardver. Pl. mobiltelefonok, meg ilyesmik. Fú, ezek már mms képesek, meg billentyûzetük is van, meg minden (Bezzeg a billentyûzeteknek (még) nincs mobiljuk. Pszt! Csak halkan, mert még beletesznek egyet. Vagy kettõt, hogy sztereó legyen.). Tessék mondani: telefonálni lehet velük? Az külön tetszik, amikor azt mondja a reklám, hogy egy mobil mms képes. Most ez mit jelent? Mm-es és ráadásul képek is vannak, vagy egy az mms betûket ábrázoló kép van rajta, vagy alkalmas az mms-sel kapcsolatos szolgáltatásokra?
0-5%: Humor. A legszakállasabb viccek gyûjteményei az Internetrõl. Ezek bizonyítják, hogy az Internet nem lehet napjaink találmánya, hanem legalább ötezer éves, hiszen ezeket a vicceket biztosan még az ókori görögök rakták fel.
0-5%: Egyéb. Ha már végleg nem tudnak semmi érdekeset hazudni, akkor például elõszedik a jó kis ’ezek a magyarok már megint (még mindig) lopnak’ szlogent. Mert itten az ország 99.99%-a lop. Méghozzá szoftvert. Hát mi a fenét mást lophatnánk még? Mert a malomkõ nehéz, a parázs meg meleg. Bár amióta feltalálták a darut és az azbeszt kesztyût... Ezért a buznyák suxver unintelligence felterjesztette országunkat a ’négy-kilences’ kódúak közé. A fentmaradó kisebbség (csecsemõk az elsõ nap, 999%-os mozgás- és lopáskorlátozottak, valamint azok, akik már elhaláloztak, de még nincs róla papírjuk) nem számít.

Tulajdonképpen megértem õket. Mármint a mellékletek íróit, kiadóit. Hiszen az ország népességének megoszlása is hasonló. Négy, négyésfél millió ember netezik, cirka ugyanennyi állandóan - de napi 8 óránál biztosan többet - az ablakok elõtt ül (bár én ez utóbbiról csak idõs hölgyek foglalatosságaként hallottam), a többiek meg fenntartják a mobiltársaságokat csupán azzal, hogy állandóan képeket küldenek egymásnak magukról és/vagy környezetükrõl a mobiljukon keresztül. Vagy játékokat töltenek le rájuk. Aztán elmennek a meccsre, hogy egy jót játszanak a mobilon. Mondjuk ezt meg is értem, mert a magyar fuckball meccsek színvonalánál még a leggagyibb kígyóetetõ, -terelgetõ, game is magasabban áll. A maradék meg dagadtra lopja magát és közben egymás hasát fogja röhögtében. Csak tudnám, hogyan lehet ásítás közben röhögni? Állítólag valahol, egy rengeteg legmélyén, vagy hajótöröttként egy lakatlan szigeten él az egyetlen olyan ember, aki nem internetezik, nem nyitogat, csukogat ablakokat, nincs mobilja, nem lop és az ilyen vicceken meg nem tud nevetni, mert van humorérzéke. Na neki üzenem, hogy elõ ne jöjjön!
De az egészben az a legjobb, hogy az emberek többsége (no nem az intelligensebb része, de hát mi csak kevesen vagyunk) - már akik olvassák az ilyen szemetet - el is hisz mindent, ami le van írva (a legszebb, hogy szerintem a cikkírók is elhiszik, hogy amit leírtak, az mind úgy is van). A múltkor a munkahelyemen belecsöppentem egy ilyen beszélgetésbe. Csak úgy mellékesen rákérdeztem, hogy mibõl gondolja azt a ménkû nagy marhaságot, amit mond, erre elém tol egy újságot, hogy abban van leírva, tehát csak igaz lehet. A cikket átolvasva, elsõre csak 6 hibát, négy ökörséget és két marhaságot vettem észre benne. Hihi. Az olyan - szinte elhanyagolható - helyesírási hibákról, amiket a világ legnagyszerûbb helyesírás ellenõrzõje rakott a szövegbe (pl. tudtátok, hogy az ’annyi’ szót úgy kell elválasztani, hogy ’an’- ’nyi’? Hopp, most nézem, ha egy magyar wormtól szövegfordítást kérek, akkor minden áron németrõl angolra és viszont akar fordítani, magyarra még véletlenül sem.), szó se essék. Az a baj, hogy nem csak ez az egy hemzseg a hibáktól (ökörségektõl, baromságoktól, marhaságoktól, hülyeségektõl), de mind. Ja, a tag azt viszont nem hitte el, amikor arról cikkeztek (két sorban), hogy egy csóka hatszor gyorsabb brózert készített az xplodernél. Hát hogy lehet annál a nagyszerû és villámgyors programnál gyorsabbat írni? Mondom neki, nemhogy annál még a necckepp és a mó zila is gyorsabb, de még én is tudok gyorsabbat csinálni. Sõt, 2.6 G-án még az AWeb is lehagyja. A lényeg, hogy abszolút nem tudok programozni (sõt azt sem tudom, hogy mi az a programozás, erre bizonyíték pl. az AV-ban megjelent cikksorozatom), de mégis nyertem 4 láda sört. Mert két és fél óra alatt a szeme láttára készítettem egy HTML megjelenítõt, ami lemezrõl a pure szöveges oldalt háromszor gyorsabban rakta ki, mint az xploder (na jó, a stuff negyede lopott volt, de ezt õ nem vette észre, mert pl. az olyasmi, mint vágólap, meg más filék befordítása tök ismeretlen a számára). Szóval, ha még 70 százalékot gyorsítok rajta, akkor jobb vagyok, mint a csóka. Annyit nem veszõdtem vele, hogy képkezelést is belerakjak, de demonak ez is jó volt. Csak úgy idézgetések nélkül szemezgetnék a mellékletekbõl. Jó?

1. Csak és kizárólag olyan hogyishíjjákkal lehet csatlakozni az Internetre és csak akkor, ha annak az ablakok nevû förmedvénynek azzal az izéjével csináljuk. Na ezt jó helyen írom. Pont Amigás magba, melynek olvasói kb. tucatnyi nem hogyishíjjákot (hanem számítógépet) tudnak mondani és kb. 3-4 tucatnyi valódi operációs rendszert (nem pedig olyan grafikus felületet, ami úgy csinál, mintha bizony operációs rendszer lenne), amelyek mindegyike ésszerûbb és biztonságosabb választás. A használható brózerekrõl, felfedezõkrõl ne is szóljunk. Mert vannak ám olyanok is, nemcsak az a vacak. Ámbörök! Én rájöttem valamire! Tényleg csak ablakokkal lehet Internetezni. S engem - meg párszázezer számítógép (Amiga, MAC, STB) felhasználót - jól átvertek. Mi ugyanis nem az Interneten, hanem annak silány másolatán - valami utánzaton, mátrix-szerûségen - szörfölünk már Évák óta. Lehet, hogy a rossz tablettát választottam? Tudtam, hogy a pirosat kellet volna. Vagy mégsem? Na megyek is, oszt visszakérem a pénzem. De nincs kitõl, mert ingyen neteztem. És a lelki trauma, az semmi? Kérdem egy arctól, aki aztán nagyon ért a számtechhez, hogy mi a francot is kell ezzel a kábelnettel csinálni, hogy a mailcímeim végre korrektül mûködjenek, erre elmagyarázta. S most már tudom: fel kell menni annak az izének az oldalára, ahonnan le lehet tölteni a legújabb javításokat. Csak hát se a Pine, se a YAM javításait nem lehet itt megtalálni. A Miamiét már nem is kerestem... Ez az arc nem is hallott még oprendszerrõl! Amúgy már tényleg tele vagyon a hócipõm a nettel is, meg azokkal a warékkal is, amit a netezéshez ránk akarnak sózni. Az olyan apróságok már hidegen hagynak, hogy a világhálóból - ami eredetileg ugye a nonkommerciális használatra épült fel - akar mindenki meggazdagodni. Váljék egészségükre. Belõlem egy vasat nem húznak ki. Az elsõ dolgom, hogy a képletöltést mindig kilövöm a brózerbõl, tehát a reklámok már le sem jönnek (na jó, kell még mást is buherálni, hogy semmilyen reklám ne jöjjön le, de azt meg nem árulom el, csak jó pénzért - szóval forinttal ne is próbálkozz). Azt mondjuk abszolút nem értem, hogy pl. a popup ablakok kinyírására azon a vackon miért kell külön program? Miért nincs ez beépítve a brózerbe? Egyáltalán miért és hogyan lehetséges, hogy kívülrõl nyitogatnak ablakokat valaki másnak a gépén? Legközelebb a brózer leformázza a vinyót, mert odakint valakinek ez a kívánsága. De pl. az olyasmi is nevetséges, amikor egy stuffba sûrítenek mindent, ami csak befér. Meg még azt is, ami nem oda való. Régebben mindenre külön warét csináltak. A lényeg az volt, hogy ezek szuperül mûködtek és kompaktak voltak. Aztán becsomagoltak mindent egybe. Kb. 10-20-szoros méretnövekedés, 10-20-szoros funkcióromlás és lassulás. Hát ehhez csak gratulálni tudok. Pl. a csatlakozáshoz volt külön egy stuff. Mûködött! Azt állítottam be rajta, amit akartam. Szóval még egy laikus is be tudta lõni (azt végképp nem értem, hogy miért nincs még mindig arra az izére egy normális csatlakozást beállító stuff). De amióta berakták a grafikus felületbe, az ember csak szenved. Vagy pl. a mailert berakják a brózerbe. Mi a francnak? Ha akarom, annyi programot indítok, amennyit akarok. Na jó, a hogyishíjjákon nem. Ha akarok szörfölök, s ha levelezni akarok, majd elindítom a mailert. Ha szipuzni akarok, akkor beindítom a letöltõ warét, vagy elõveszem a kabátom alól az acskót. Ha nincs rájuk szükségem, akkor kilövöm õket és szörfölök tovább. Legalábbis Amigán. A röhej különben az egészben, hogy mondjuk adva van nyolc program, egyenként xx kilobájt méretben. Ez mondjuk 8*xx (nyolcszor xx) kilobájt. Namost, ha ezeket egybeolvasztják, akkor - elméletileg - kevesebb helyet kellene elfoglalniuk, hiszen a forrásukban biztos többszáz sor van, ami ugyanazt csinálja, mint a másikban. Mondjuk mindegyik 10000 soros. Mindegyikben vannak közös rutinok, procedúrák, eljárások, függvények, vagy mik. Ezek számát szépen le lehet csökkenteni egy-egy darabra. Tehát az összesen 80000 sorból lesz (lennie kellene) 30-40 ezer. De nem, mert akkor hogy lesz a 8*xx kbájtból (aminek a mérete ugye így összeadogatva sem szabadna elérnie az egy megát) több mint 10 mega? Na jó, a varázslók is helyet foglalnak. Szerintem ezeket azért csinálják, hogy a hülyék is tudják használni a programokat. Mert régen érteni kellett a számítástechnikához. Most meg csak ugatni...

2. Az internet a bûnözés melegágya, ahol a rosszéletû krekkerek és vagy hekkerek minden szegletben ránk ugranak és szétlopják a gépünk adatait, de minimum virnyákok ezreit szabadítják ránk. Mert ezek olyanok. Az már más kérdés, hogy – a szak- és hozzáértõ publikálók - úgy keverik a két fogalmat, hogy öröm olvasni. Ezeknek senki nem mondta el, hogy melyik micsoda, ill. ki kicsoda (az külön tetszik, amikor a freeware, a public domain és a szabadon terjeszthetõ programok fogalmait keverik össze-vissza)? Ha nem tudnátok – ti kis potenciális áldozatok -, a háló minden sarkán ácsorog egy-egy hekker és/vagy kréker, akik minden gépre kivetik a hálójukat - de minimum teletömik vírnyákkal, és/vagy lenyúlják az összes kódot, meg mindent - és dagadtra keresik és/vagy bûnözik magukat. A szerencsétlen netezõ meg ki van téve itt mindennek. Mert ugyan melyik hekkert érdeklik a banki hálók, a náza, vagy az ötszög gépei, amikor itten gyün - messzirõl jól láthatóan kivilágítva - Átlag Oszkár, hogy letöltse a média lejátszók legjobbikának 999-es sorszámú javítását? Hát ennek a szerencsétlennek a gépén milliókat lehet kaszálni... Kivéve, ha - ugye kitaláltátok, mi jön most - az ablakok meg nem véd minket. Mert az meg olyan. Ugyanis a nagy tolvaj nem szereti, ha kicsik szemtelenkednek a placcára. Az aztán megvéd minket mindentõl. Hát tényleg. Az ablakok becsukása, ill. ki sem nyitása véd meg minket mindezektõl. Lekopogom, de eddig még egyetlen krékerrel nem találkoztam - hekkerrel meg pláne nem - (olyannal már igen, aki azt állította magáról, hogy az, de láttam, hogy xploderrel nyomult, tehát biztos nagyon kemény csóka, s a krékerek ill. hekkerek elit magjához tartozik), sõt 92 óta még egy virnyák sem ugrott be a rendszerembe, hogy ott okoskodjon. Lehet, hogy x@r a rencerem? Vagy elavult? Le is cserélem valami jobbra. De az AmigaOS 3.x-nél csak egy jobb oprendszer van és azt még véletlenül sem nyílászáró szerkezetekrõl nevezték el (arra viszont emlékszem, hogy kju betûvel kezdõdik a neve). Ki érti ezt? Lehet, hogy installálnom kéne már a vizuális béziket, de valaki mondja meg, hogy kell, mert nem tudom a setápját sem elindítani, se a Shellbõl, se a WB-bõl. Szóval a setapnak sátáp. Az intézõt meg nem találom. Annak is sátáp. Szerintem ezek a melléklet-írók direkt keresik ezeket a virnyákokat. Vagy van egy olyan szervezet, amelyik a támadás elõtt megnézi: Nézd már a csókát! Amigás, Linuxos? Akkor ezt békénhagyjuk! Ez mellékletekbe irkál? Támadás! Csak azt nem tudom, mivel nyomulnak a neten az ilyen mellékletirkáló zsenik, mert ugye az AmigaOS, a QNX, meg a Linux pl. mentes a vbéziktõl, az ablakok meg ugye teljesen biztonságos, tehát hogy a francba tudnak összeszedni ennyi vírnyákot?
Errõl jut eszembe, a Spectrumon láttam egy filmet a hekkerekrõl. Bemutatták pl. szájbõrdzsánkit, aki félelmetes hekker, s kb. úgy néz ki, mint az ami filmek duci motorosai. Nos, én nem tudom, de egyszer láttam egy csókát, aki a neten zsonglõrködött, de nem hekkelt. Annak az ujjmozgását megirigyelte volna bármelyik gépírónõ, de ez a cyberjunkie úgy keresgélte a billentyûket gépeléskor, mintha aludt volna közben. Pl. én nem tudok gépelni, de négy ujjal tuti gyorsabban gépelek. S a csóka állítólag percek alatt feltört egy szervert, minden háttér és erõforrás nélkül. Akárhogy számolom, de ha a gondolkodási, szöszmötölési idõt beszámolom, szerintem két-háromszáz karcsit üthetett be. Azért kíváncsi vagyok, hogy sikerült neki? Mármint nem a gépelés, hanem a feltörés. Vagy ha tényleg sikerült neki, akkor milyen gagyi rendszer lehetett azon a szerveren?

2a. Maradjunk csak még egy kicsit a biztonságnál, mint számítógépes tulajdonságnál. Szóval, azt írják mindenütt, hogy az ablakok teljesen biztonságos. De ha mégsem, akkor természetesen a gyártótól letölthetõ a javítás (ill. rosszítás), ami aztán tuti. De ha ez sem volna elég valakinek, akkor ugye vannak az ablakokon futó szûzfalak, azok aztán mindent, de mindent kivédenek. A múltkor az egyik ilyen szûzfal kikapta a kezembõl a bézból készült ütõt, amikor meg akartam javítani egy hogyishíjjákot. Namost, ehhez csak úgy röptében: a múltkor olvastam, hogy az internetes szerverek XX százaléka ablakokon keresztül látja a hálót. Fú, de jó nekik! Egy másik magazinban meg leírták, hogy az XYZ vírnyák pár nap alatt az internetes szerverek YY százalékát vágta gallyra, gyalázta porig, stb. Érdekes módon az YY szám alig volt kisebb, mint az XX. Igen, mert volt olyan gép, ami más miatt sztrájkolt. Ippeg el volt kékülve a haláltól. Szóval a hiper-szuper biztonsághoz - amin ugye többezer ember dolgozik nap mint nap - hozzátartozik, hogy jön egy bûnözõ elem (vagy akku) és pár óra melóval lealázza az ablakos szerverek többségét a porig. Mert néhány helyen volt egy kis felsorolás is, amelyben szemezgettek, hogy pl. mely szervezeteknek, cégeknek volt problémájuk. Egy kicsit utána néztem, és ezek mindegyike ablakokat használt. Valahol máshol - két sorban - le is írták, hogy ez a vírnyák az ablakok egyik nem dokumentált védelmi hibáját használta ki. Mintha lennének dokumentált, vagy egyáltalán bármilyen védelmi hibái. Semmilyen hibák nincsenek itt kérem! Aki ennek ellenkezõjét állítja, azt majd jól bepereli a mycreamsops, aztán megnézheti magát. Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve...
Most olvasom, hogy a júesz ármi gépét is legyalázták, egy ablax 2000 védelmi hibát kihasználva. Úgy kell nekik. Ráadásul, ha jól tudom, a 2000-ben vannak olyan védelmi hibák, amiket annak a vallási szervezet köntösbe bújtatott izének sikerült kifejlesztenie.

2b. Azt írják pölö, hogy mindenféle szûzérmékkel, -falakkal, vagy micsodákkal lehet védekezni a nemkívánt elemek behatolásától. Mert jön a crackeripari segédmunkás, és a lakcímünket, hitelkártyaszámunkat, barátosnénk telefonszámát, meg mindent lenyúl a gépünkrõl. S mindezt hogyan csinálja? Megles minket a neten és távolról kifigyeli, hogy mit csinálunk és aztán nekünk annyi. Hát ki az a hülye, aki állandóan begépeli a lakcímét, jelszavait, kártyaszámát és ilyesmiket? S ki az, aki tudja pl. a pikkász számát. Akárhogy forgatom a lapot, nincs rajta semmilyen szám. Na jó, felmegyek a netre. A rohadt bûnözõ, meg megles engem. S akkor mi van? Letölthet innen bármit. Felõlem végigkurkászhatja a vinyómat is (de nem tudja, mert ugye a miami be van állítva). A lakcímemet, kártyaszámomat s minden szükséges kódot fejbõl tudom (ill. a száma rajta van a kártyán, csak a kódot kell tudnom), tehát nincs a vinyómon. Az adataimat egyetlen netes kapcsolatomnak sem adom meg, tehát kukkolhatja a billentyû lenyomásokat ezerrel. Igen, pl. nem vásárolok a neten keresztül. Valami ilyesmiket láthat pl. egy jelszó beírásakor: Amiga+B, Amiga+V... Tehát már defaultként nem gépelem be semmilyen esetben az ilyen adatokat. A kábelnetes csatimat meg úgyse tudja kilesni. Amit megtudhat, az a nickem, a mailcímem, meg ilyesmik. A mailerem meg egész jó szûrõkkel rendelkezik, mert még egyetlen ismeretlen csatolású levelet sem sikerült letöltenem. S ha jönne egy ilyen, s mondjuk eszméletlen vírnyák van rajta, kíváncsi vagyok, hogy okozna kárt? Vagy ezek a makrovírnyákok már olyan ügyesek, hogy a YAM-ra is fel vannak készítve? A CEd, vagy a PageStream ismeri a wormos makrókat? Azt is írják, hogy pl. hogyan lehet a legegyszerûbben védekezni az emilen terjesztett vírnyákok ellen. Hát úgy, hogy nem szabad ismeretlen feladójú mailokat letölteni, megnyitni, satöbbi. Aham. Máshol meg azt írják, hogyan terjed xy vírnyák. Hát úgy, hogy ha aktivizálja valaki, akkor a címlistában talált mit tudom én hány címre továbbküldi magát. Tehát tuti, hogy a vírnyákos mailokat ismerõstõl kapjuk. Most akkor mi van?
Ja, a kártyaszámról (ill. kódról) és annak biztonságos tárolásáról jutott eszembe: A gond, hogy sokan elfelejtik azt a négyjegyû számot, amit a kártyával együtt kapnak. Csak azt nem tudom, minek annak kártya, aki egy vacak kis számocskát nem tud megjegyezni? Egyes bankokban a kártyákhoz adnak egy választható színû alkoholos filctollat, amellyel felírható a kód a kártyára. Ha pirossal írják, akkor red code-ról van szó? Meg aztán most már vannak olyan vírnyák killerek, amik az összes eddigi, sõt, az ezutáni vírnyákokat is felismerik, azonosítják és porig alázzák, s gyalázzák lefelé. Ha mégsem, akkor sincs vész, mert az ember elküldi a fertõzött állományt a cégnek és õk majd... Hát ez biztos jó azoknál, amelyek mondjuk szépen a háttérben, észrevehetetlenül mozgolódnak, esetleg letörlik az összes partíciót, s közben gallyra vágják a netelérést is. Lekopogom, de már Évák óta nem találkoztam se virnyákkal, se trójai falóval (na jó, a múltkor volt itt egy fanyul, de arról meg kiderült, hogy csak a montipájton-pont-avit fertõzte meg), meg ilyesmikkel. Lehet, hogy vagy kétszáz itt rajcsúrozik a ramban, meg a vinyómon, csak nem veszem észre?

2c. Távolodjunk el a nettõl, és közelítsük meg a biztonságot olyan szemszögbõl, mint pl. megbízhatóság. Azt írják, hogy az ablakok most már olyan megbízható, hogy ennél megbízhatóbb már nincs is. Illetve van, de azt ingyen adják, tehát csak valami gagyi lehet. Vegyük elõször a hardvert. Ez egy olyan dolog, amit a gyártók képtelenek hibátlanul elkészíteni. A technológia kb. ott tart, hogy mondjuk a processzorok és az ilyen bonyolultságú egyéb csipek gyártásakor alapból minimum 1%-os hibatûréssel dolgoznak. Kiadják a stuffot némi limitációval, hogy a hibás részeket a normál alkalmazások többsége ne érje el. Írom, a normál alkalmazások. Nem az az izé. Vegyük a szoftvereket. Ill. másoljuk. A stuffok elkészítésekor ugye mindig belekerülnek hibák. Ezeket vagy észreveszik teszteléskor, vagy nem. De inkább nem, mert ugye a stuffot már tegnapelõtt ki kellett volna adni. Tehát fogadjuk el, hogy a szoftverek is tartalmaznak minimum 1%-nyi hibát. Na itt jön a lényeg. Ugyanis, ha egy hibás vason hibás szoftot futtatunk, akkor a hibák nem összeadódnak, hanem szorzódnak. Jól van okoska! Én is tudom, hogy egyszer egy, az egy. De vegyük azt, hogy mennyi többtízmillió tranzisztor 1%-a és mennyi többmillió utasítás 1%-a. Ezt a két számot szorozzuk össze és megkapjuk, hogy az adott vason futó adott szoft használatakor mennyi az esély arra, hogy hibás végeredményt kapunk. Na jó, ezek nagy része nem vezet feltétlenül rendszerösszeomlásokhoz, lehet, hogy a felhasználók nagy része észre sem veszi, de akkor is léteznek. Szóval ennyit a megbízhatóságról.
Ill. van még tovább is: Szóval nem elég, hogy eleve beépített hibáktól hemzsegõ varékat lõcsölnek ránk, de még pénzt is mernek ezekért a x@rokért kérni. Pl. az ablakokat 85 óta fejlesztik visszafelé, de még mindig ugyanolyan cap. Ennyi idõ alatt én jobbat is tudtam volna csinálni.

3. Az aljas rágalom, hogy az ablakok nevû grafikus felület bármelyik feljavító csomagja személyes adatokat gyûjtene a felhasználóról, esetleg annak gépérõl, vagy az azon lévõ programokról és elküldené azokat a mirrorszósznak. Az, hogy mindezeket titkosítva küldené, az még aljasabb, még rágalmabb. Á, dehogy. Csak kiírja, hogy az ablax downdate-nak szüksége van számos beállítási információra az ön gépérõl. Ezt még meg is értem. Csak azt nem, hogy ezután miért akar mindig fellógni a netre. Mit akar elküldeni? Nos, ha tényleg kíváncsi vagy rá, látogass el a tekcsenelre. A fiúk ugyanis visszafejtették, ill. lenyúlták a titkosítás elõtt a csomagot, amit a daundét el akart küldeni. Az pedig aljas csúsztatás, hogy bármely mikorszopsz program, vagy játék peccsei és downdate-jei mindenféle infókat küldözgetnének, szaglásznának a gépeken, esetleg mindenféle ellenõrizhetetlen dolgokat mûvelnének a háttérben. Hiszen a cég embere is megmondta, hogy ez nem igaz... Csak azt mondja meg nekem valaki, hogy ha egy olyan m$ gámát elindítok singleplayer módban, amelynek van hálózati játékos lehetõsége, akkor az minek kóricál a neten. De csak sumákul, mert ugye ha nincs csati, akkor nem szól, hogy fel szeretne nézni a netre (a feladatkezelõ sem mutatja), de ha hátul megy a net, akkor kidugja rá a pofáját.

4. Az aztán a rágalmak netovábbja, hogy az ablakok immár majd húszéves fejlesztés után kb. 64000 hibát tartalmazna. Ez egyszerû csúsztatás, hiszen mindenki tudja, hogy csak 63999 hibát tartalmaz. Illetve most már csak 63998-at, mert a tegnap kiadott javítás egyet kijavít. Kettõt meg hozzárak. Másodszor pedig ezekkel a hibákkal az egyszerû felhasználó csak nagyon kivételes, szinte elhanyagolható számú esetekben találkozhat. Pl. olyan jelentéktelen alkalmakkor, ha bekapcsol egy olyan hogyishíjjákot, amelyre az ablakok telepítve van. Magyarul soha. Ide tartozik, hogy az sem igaz, hogy az m$ tervei között szerepelne, hogy a hibaüzenetek ablakában reklámhelyeket terveznek létrehozni és kiárusítani. Mivel egy átlagos felhasználó ugye sohasem találkozik az ablax semelyik hibaüzenetével sem, így ebben nem látnak komoly üzleti lehetõséget. Másrészt az ilyen piaci tevékenységek erõsen eltérnek a cég üzleti szellemétõl is. Mert azt mindenki tudhassa (csak hasogassa), hogy a mikorszopsz mint cég a legkorrektebb vállalkozások egyike, amelyik mindig a szeme elõtt tartja a felhasználók érdekeit, és csak a javukat akarja. A legszívesebben ingyen terjesztenék a programjaikat, csak hát a programok készítõi egy aljas, pénzéhes banda, meg az adók, meg aztán Kapuk Vilmosnak is kéne egy új szemüveg, mert a múltkori torta-akciónál leesett és összetört a kerete.

4a. Az aztán meg mégaljasabb mégrágalmabb, hogy a m$ vírusokat készítene, vagy használna. Ez így igaz! Hiszen ki ne venne észre a rendszerében, ill. ablakaiban egy kb. 200 megás renitenskedõt, amely félóránként moccan egyet. A m$ csak programokat készít, vagy használ, amik sokkal nagyobb károkat képesek okozni, mint egy vírnyák. S ami a legjobb, hogy a vírnyákok készítõi büntethetõk, addig a m$ még pénzt is kér és kap a vackaiért. Na tõlem egy vasat sem. Egy Amigás vinyóról vajon mit ír ki a bsa-s mobilja, ha beköti? Hogy milyen károkat okoz pl. az ablakok, vagy annak irodai alkalmazásai (ez egy fogalom: van alkalmazás, kalmazás és fõkalmazás)? Errõl annyi elég, ha emlékszünk arra, hogy az államigazgatás és egyéb helyek az ablakok elõtt bizony gyorsabban elintézett bármilyen ügyet, mint most. Azt is mondták, hogy pl. a számtech bevezetésével pl. lecsökken az irodai papírfelhasználás. Hát, nem tudom, de nekem úgy tûnik, hogy amióta mindenütt ablakokba ütközöm, azóta mintha több papír fogyna, s lassabb lenne az ügyintézés mindenütt. Na jó, a toaletten nem.

5. Aztán a tippek, hogy hogyan tudjuk méglegkényelmesebben használni az ablakokat. Egyrészt olyasmiket írnak le, amikre még az egyszerû szõkék is maguktól rájönnek, másrészt olyanokat, amiknek semmi különösebb hatásuk nincs, mert a kutyát sem érdekli például, viszont 5-10 százalékkal lassítja a stuffot. Harmadrészt meg olyasmiket, amiket mindenki tud. Még én is. Ha nem tudnánk, akkor elárulják nekünk pl. azt, hogy hogyan gyorsítható az ablakok egyszerûen: pl. ki kell kapcsolni az egérmutató, esetleg a szövegek árnyékát. Nem tudom, de ha ez mondjuk egy 2G-s processzor teljesítményébõl számottevõnyit elvesz, akkor vagy a procival van baj, vagy az ablakokkal. Vagy mindkettõvel. Az különben is szinte elengedhetetlen, hogy a kiírt szövegeknek legyen árnyékuk! A legjobban tetszett az egyik májkrémszopsz certified magazin leírása, hogyan csináljunk egy bizonyos fajta dokumentum típust a májkrémszopsz szinte használhatatlan irodai csomagjának szövegszerkesztõ utánzatával. Ezt a pédzssztrímmel kb. 3 perc alatt meg tudja csinálni még a lányom is, szóval nem egy nagy vaszisztdasz. De mivel nincs nyomtatónk, átküldtem a haverhoz a lányrabszolgát, hogy csinálja meg azon az izén, ott max. másfél perc, hiszen ’az ablakok ikszpén minden egyszerûbb’. Egy óra múlva visszajött, hogy nem megy, pedig lépésrõl lépésre úgy csinálták, ahogy a magazinban le van írva. Hihi. Átmentem, berúgtam (ill. bekapcsoltam) a gépet, kinyitottam a magazint és tényleg nem lehetett aszerint megcsinálni. Viszont a wormnak van egy olyan varázslója, ami pont ennek a doksi típusnak az elkészítésére van kitalálva. Az már más kérdés, hogy lassabb, mint a PS, meg nem olyan szép, de ki lehet nyomtatni. Tehát a magban olyan infót közöltek, ami nem mûxik, viszont, ha mûködne is, tök fölösleges, mert van rá fjúcsör a programban. Egyébként ez a magazin az, amelyik az UHU Linux CD-jét is terítette mellékletként, csak hibásan. Visszaküldtem nekik, két hét múlva küldtek egy másikat, amin ua. hiba volt. Telefonon meg azt mondták, hogy nem lehet hibás, mert küldés elõtt leellenõrizték... Aha, van egy indítási opció rajta, amely nem telepíti a warét, hanem lecsekkolja a CD-t. Na ez röpke fél óra múlva azt írta ki, hogy jobb, ha nem használom a CD-t, mer alapból hibás.
Az is nagyon jó, amikor az excellákat isteníti valaki. Kipróbáltam, hogy a havi munkaóráimat összesítse és rendszerezze, mondjuk sima, éjszakai, túl-, meg egyéb szempontok szerint. Csak egy alapról lenne szó, amibe bármely hónapot és annak napjait, s az azokon ledolgozott órákat beirkálnám tól-ig, neki csak ki kell számolnia. A lényeg, hogy beírom a munkaidõ kezdetét és végét, õ szépen kiírja egy-egy cellába, hogy mennyi a munkával eltöltött idõ, ebbõl mennyi éjszakai, délutáni, stb, majd alul összesíti, hogy pölö ebben a hónapban xxx órát dolgoztam, amelybõl xx-et túlóraként, xx-et éjszakai mûszakként, xx-et délutánosként, satöbbi kell figyelembe venni. Ezt Amigával kb. 1 óra alatt sikerült megcsinálnom a TCalc-kal. Xcellával odáig jutottam, hogy a harmadik óránál lelõttem, mert nem sikerült megértetnem vele például, hogyan számolja ki azt, ha az idõ kívül esik a nappali idõszakon.

6. Azok a cikkek sem sokkal jobbak, amik nem azt a szerkezetet favorizálják, amelynek segítségével bármilyen anyagból készült, bármilyen vastagságú falon át lehet látni. Mostanában olvasom, hogy az egyik ilyen melléklet Linux-szal kezd foglalkozni. Na szemezgessünk! Legyen ingyen jogtiszta (még mindig ismeretlen ez a szó) operációs rendszere, irodai alkalmazása, Internete! Nem tudom, de nekem minden ismerõsöm ingyen használja az operációs rendszerét (illetve azt a vacak grafikus felületet). Aki meg nem, annak jogtiszta AmigaOS 3.x-e van. Arról fogalmam sincs, hogyan lehet jogtisztán és ingyenesen az enyém az Internet, de tegyük fel. Bár ki a fenének kell a többmillió gépen rohangászó adatok tömkelege, meg miegymás. Viszont azért a rengeteg kábelért a MÉH-ben biztos fizetnének pár milliárd HuF-ot, de kinek van kedve összegyûjteni, lecsupaszolni (vajh ez a szó miért helytelen?), beszállítani? Lépjünk tovább. Ez egy cikksorozat, melyet hetenként nyomatnak. A második részben pl. arról van szó, hogyan lesz a letöltésbõl UHU CD? Na vajon hogyan? Szóval le kell szipkázni a CD imidzs stuffot, majd kiírni CD-re egy tetszõleges CD-író programmal. Na vajon melyikkel? Természetesen csak egy jöhet szóba, a Nero, amely ugye azon az ablakokon fut. Aha, szóval csak úgy lehet ingyen Linuxom, ha elõtte felrakom a gépemre nyolcvanért azt a x@rt. A két oprendszer elfér egy 80 gigás vinyón? Jöhet a következõ cikk: telepítés meglévõ ablakok mellé. Itt meg ugye a partícionáló programot kéne leszipkázni, ami 23 mega. Te jó Isten! Mi lehet ebben a proggiban? Ekkora helyet nem foglal el egy tisztességes oprendszer, nem hogy egy vinyóbuheráló program. Biztos van benne egy repszimulátor is. Na mindegy, letöltöttünk a netrõl vagy 700 megát és sehol sem tartunk. A cikkhez van 12 bélyeg méretû kép is, amikre sûrûn hivatkozik az író, csak hát nagyítóval sem olvashatók a karakterek. Elmesélem, hogy a legegyszerûbb Linuxot telepíteni, hátha olvassa hogyishíjjákos is ezt. Szóval be kell szerezni az UHU telepítõ CD-jét. Egy CD-ért cserébe lemásolják, vagy csupán a postaköltségért megrendelhetõ: ’www.uhulinux.hu’. Azt nem tudom, hogy ez milyen - én máshonnan szereztem - de a CD elõször is önindító (azóta megnéztem, ua. a kettõ), másrészt teljes telepítõ, tehát nem kell vacakolni. CD betesz meghajtó, reset és minden megy magától. A telepítõ kérdez, a user válaszol. A telepítõ felajánl, a user kiválaszt, beállít. S nem tudom, észrevette-e valaki, de nem indítja párszor újra a gépet a telepítés alatt. Tisztára, mint az Amigánál. Sõt, még a mellé a x@r mellé is felrakható, ilyenkor még a bootmanagert is beállítja. Ilyen egyszerû. Ami ennél egyszerûbb, azt már AmigaOS-nek hívják. Az viszont nagyon tetszik, hogy az elején felajánlja, ha az egér nem mûxik, akkor sajátkezûleg is beállíthatom. Mi van? A hogyishíjják már annyira fejlett, hogy a legritkábban használt beviteli, irányító eszközt, a zegeret sem mindig ismeri fel? Egyébként nem is ez a gond, mert azok az Évák már elmúltak, amikor azt mondhattuk, hogy a Linux bonyolult. Nem az. Sõt, merem állítani, hogy a mezei felhasználónak sokkal könnyebb a dolga, mint azzal az izével. (Elmondanám, ill. leírnám - csak úgy mellékesen -, hogy mind a lányom, mind a hét és fél éves fiam - némi Amigás elõélettel - fel tud rakni egy Linuxot a gépükre, de az ixpét már negyedszer telepítik, s még mindig x@rakodik velük. Csak tudnám, hogy fér el a nyolc általa felismert grafkártya a pisziállj szlotokban? A gép az õ szobájukban van, én meg nem segítek nekik, mert úgy tanul a gyerek, ha szenved...) Csak hát sajnos nem jól managelik. Mert azon van a hangsúly, hogy a Linux ingyenes és jogtiszta. Nem ez a lényeg. A lényeg, hogy a Linux használata egyszerû, a háttérben nem kurkászik, biztonságos és mûködik. Akár úgy is írhattam volna, hogy egyszerûbb, ellenõrizhetõbb, biztonságosabb és mûködõképes. Na ezek azok az alaptulajdonságok, amelyekkel megközelíti azt a fogalmat, amit mostanában az operációs rendszer szavakkal illetünk. Na a Linuxról szóló melléklet harmadik részében már a telepítésrõl volt szó. Hát, ezek szószátyárabbak, mint én.

Maradjunk még pár sort a Linuxnál, mert pár dolgot nem értek. Pl. Minek kell neki annyi hely? Miért olyan lassú? Szóval adva van az alap, egy gyorsan fejlesztõ, a hibákat pár napon belül megtaláló, kijavító közösség (sõt, több ilyen közösség van, s mind egy-egy Linuxot fejlesztenek), amelyik oprendszert, meg mindent fejleszt, ami kell. Nem igaz, hogy nem tudják kordában tartani a méreteit és feltupírozni a sebességét. Ill. visszafordítani a lassulását. Na jó, pl. az UHU a másfél gigára felpakol aztán mindent, amire szükség lehet. De jobb, ha két gigára teszed, mert ez is szveppel ezerrel. Van pár grafikus felület, sõt, még az ablax pár verziójának az emulátorait is feldúrja. Szerintem egy kernel elférne max. egy megán, az aprólékok, grafikus felület további 1-1 megán, a többi helyre meg mehetne a sallang. Aki azt mondja, hogy egy operációs rendszernek ugye több kell, az téved. A múltkor letöltöttem egy floppy imidzs fájlt, amit egy lemezre kiírva, vinyó nélkül neteztem egy hogyishíjjákkal. Ez egy QNX demoware, amelyen egy teljes oprendszer és egy brózer, meg a csatlakozáshoz szükséges stuffok voltak. A stuffot elvittem egy haverhoz, aki a 486-osa lecserélésén gondolkozott, mert az lassú a netezéshez. Ne tudd meg, hogy leesett az álla! Hat sört itatott meg velem, mert megspóroltam neki 100 rugót. Csak tudnám, minek neki annyi rugó, nekem pl. egy van a tollamban, meg egy a vekkerben. Amúgy ez a kjúnix elég ismeretlen ware, hiszen csak olyan elhanyagolható helyeken használják pl., mint a tök ismeretlen názánál az ûrsiklók vezérlõrendszerében, atomerõmûvek talmi felügyelõ rendszereként, vagy pl. egyes PDA-k oprendszereként. Szóval tök gagyi helyeken. Vagy pl. az Amigánál a teljes oprendszer elfér féltucat megán és ha föltuningolom, hogy az ablaxemun kívül ugyanazt tudja, mint a UHU CD-n lévõ stuffok, akkor sem kér 100 megát sem. Szerintem a Linuxnak sem kéne ennyi hely. Na jó, a sebessége az ablakoknál ugyan nagyobb, de azért elszöszmötölget. Fõleg, ha nem csupaszítja le az ember róla a fölös dolgokat. Mert azért neki is elkell az a 3-500 megaHertz, de 2G-n már simán elfutkorászik. Az Elõnyei közül a számomra a legjobb az, hogy stabil. Egy hónapja használom, és még egyszer sem fagyott. Lehet, hogy egyszer majdnem olyan jó lesz, mint az AmigaOS? Azt azért valaki megsúghatná, hogy a Linux grafikus felületei miért hasonlítanak oly annyira az ablax kinézetéhez! Nem igaz, hogy nincs egy jó grafikus az egész stábban, aki tudna csinálni valami szépet is.

7. Pár szó a mobilos témákról. Csak azt nem tudom, miért nem raknak az ilyen cikkek alá egy bazinagy ikszet, mert ezek tuti, hogy reklámok. Pl. csikk a legújabb, legszuperebb mobilról, ami hû de klassz. Csak azt felejtik leírni, hogy egy autó árába kerül. Az újságolvasók többsége meg már másnap korán reggel veri a mobilkereskedések ajtaját, hogy õ azonnal ilyen cuccot akar venni, kerül, amibe kerül. Legfeljebb egy-két évig nem eszik. Mert a népek nem tudnak olyan mobil nélkül élni, amibe nincs beépítve fényképezõgép, netalántán GM számláló. Vagy ki hallott már olyan emberrõl, akinek nem egy 28 hüvelykes monitor felbontásával egyezik meg a mobiljának a kijelzõje és nincs benne egy 17 gigás pxx processzor, 200G vinyó és nem játszik mp8-at 10000 fps-szel. Az ilyen csórókkal nem is érdemes foglalkozni. Csak az a két bõrönd a zavaró, amit mindig magával cipel, mert abban vannak az akkumulátorok.

8. A mobilok mellett van még pár hardveres cucc, amikrõl szívesen irkálnak a mellékletekben. Például itt vannak az olyan beviteli eszközök, mint a billentyûzet, vagy a zegér. Természetesen mindig a legújabb internextes, multimédiákos cuccosokról van szó. Mert az nagyon fontos, hogy egy egéren 8-900 gomb legyen, meg tucatnyi görgetõ kerék. Ezek nélkül az emberek egyszerûen nem tudnak élni! Meg pl. a billentyûzeten van ujjbeggyel elérhetõ internet menedzser, meg pl. hangerõszabályzó, mert az aztán kell. Engem pl. gyermekkoromban anyám az asztal körül kergetett, ha nem volt a billentyûzetemen multimédia kezelõfelület, meg ilyesmi. Arról soha egy szó nem esik, hogy ezt az elcseszett magyar gombkiosztást kéne megreparálni, mert ez úgy x@r, ahogy van. Aki nem tudná: pl. a nulla helyérõl, az ékezetes billentyûkrõl, meg az ’egyéb karcsik’ helyérõl van szó. Mert ugye egyetlen más nyelvben sincsenek a környéken ékezetes betûk, hogy valahonnan ellophattak volna pár trükköt. Pl. az Amigáim német kiosztásúak és kezelhetõbbek ennél a vacaknál. S nem kell keresgélnem a hosszú magánhangzók gombjait. Rühellem, ha átmegyek egy haverhez és keresgélnem kell a billentyûzeten, mert természetesen a nyavalyás magyar kiosztáson máshova kell nyúlkálni, vagy nincs is rajta olyasmi, mint az angolon, vagy a németen. A plusz billentyûk meg aztán nagyon fontosak! Szerintem, amit egy alap billentyûzetrõl nem lehet megcsinálni (vajh miért húzza alá mindig a worm a csinál szó bármely alakját? Ha rákérdezek, aztat mondja, hogy kerülendõ... szerintem meg az -andó, -endõ kerülendõ), azt nem is érdemes. Házi használatnál meg nagyon fontos a numerikus billentyûzet. Meg ezek a billentyûzetek úgy, ahogy vannak vackok. Aki használt annak idején a C64-est és mondjuk nem csak a joyt rángatta, az tudja, hogy annak volt az utolsó kezelhetõ billentyûzete. Nem igaz, hogy azóta sem tudtak ilyet csinálni! Na jó, a múltkor találkoztam egy bontásból származó, majd tíz éves notebook billentyûzettel és az majdnem olyan jó volt. De azért az sem volt az igazi. A Magyar Elefánt- és Egértenyésztõk Magazinjának számítástechnikai mellékletében pedig azt írták, hogy megjelent a magyar fejlesztésû, internetes, multimédiás, doomlike, gomb- és drótnélküli egér is. A 3 tonnás és ugyanennyi köbméteres rágcsáló az ormányával csatlakozik a hogyishíjjákhoz. Mûködési elve a következõ: Ha a júzer egy olyan grafikai elem fölé mozgatja az egérmutatót, amivel lehet valamit csinálni, akkor egy kérdezõ jelenik meg, pl.: Ön egy opció fölé mozgatta a mutatót, ha az opciót ki kívánja választani, nyomja meg az Y billentyût, ha nem, akkor az ANY gombot... Ez az ANY gomb merre van a magyar billentyûzeteken?

9. A poénos részek sem semmik. Na jó, ezt nem ússzátok meg idézet nélkül…

[idézet kezdete]
Igaz történet a Novell NetWire rendszergazdájától:
Hívó: Helló, ez az ügyfélszolgálat?
Technikus: Igen, segíthetek?
Hívó: A pohártartó a ..-men eltört és még garanciás. Hogy lehet megcsináltatni?
Technikus: Elnézést, pohártartót mondott?
Hívó: Igen, a számítógép elülsõ részéhez van erõsítve.
Technikus: Elnézést, ha nem egészen értem, de ezt valami akció során kapta, esetleg egy kiállításon?
Hívó: Nem, a géppel együtt jött. Nem tudok semmiféle akcióról. Az van rajta, hogy ”4X”.
[idézet vége]

Már jól kezdõdik: Igaz történet... Van még a poén után egy rövidke magyarázat, hogy ugye a CD meghajtó tálcáját vélte a júzer pohártartónak, hátha a hülye olvasó nem érti a viccet. Mert a vicceket mindig meg kell magyarázni! Mondjuk elég régi lehet, mert ugye egy garanciális négyszeres CD meghajtó... Vagy hosszú a garancia ideje. A frenetikus tálaláshoz tartozik, hogy a pohártartó nem a géphez van erõsítve, hanem ki-be csúszkál ottan, de ez mellékes. Azt meg végképp nem értem, hogy ha van a júzernek egy garis stuffja (ami ugye eltört, tehát a garaboncia biztos nem vonatkozik rá), akkor miért a nowell (netwire? netware?)-hez fordul, miért nem az eladóhoz? A rendszergizda meg biztos ért a hardverhez. Nem tudom, én ismerek vagy tucatnyi rendszergizdát, mit mondjak, nem az ész kizárólagos birtokosai a fickók. Na jó, van köztük három, akik mágusok, de õk meg ugye alapból Amigások és csak a megélhetés miatt dolgoznak hogyishíjjákosként. Viszont ahhoz (is) értenek is. Az ilyen humorok hallatán szokták a következõt mutogatni: az ember mosolygás, netalán nevetés, vagy kacaj helyett felemeli a kezét mell-, vagy hasmagasságba (aztat monygya a worm, hogy ilyen szó nincs, s ajánlja helyette a hadmagasságba szavat (a szavat szót bezzeg helyesnek veszi)) és nyitott tenyerét elõször lefelé fordítja, majd felfelé. Ez a gesztus azt jelenti, hogy: amikor ilyen kicsi voltam (lefelé fordított tenyér jelzi, hogy a testmagassága akkoriban kb. mekkora lehetett a földtõl mérve a tenyere aljáig), ekkora szakálla volt (felfelé fordított tenyér jelzi, hogy amikor õ a jelzett magasságot épphogy csak elérte, a poén születésétõl kezdõdõen már akkor is az állától a tenyeréig érne a poén arcszõrzete, ha volna neki ilyesmije és mondjuk a borotváját a tévén felejtette volna) ennek a poénnak. A CD meghajtók megjelenése után kb. 5 perccel már mindenki pohártartónak nevezte a cuccot, mert a fény sebességével terjedt ennek a poénnak többtucat - természetesen mind igaz történeten alapuló - változata. Ha jól emlékszem, én is megírtam a PoWeR tizenakárhanyas számában, csak gyerekkel és eladóval. De lehet, hogy rosszul emlékszem...

10. Loopni... Megyünk loopni... Ezek a cikkek a kedvenceim. Arról van szó, hogy ha már tényleg nincs semmi olyasmi, mint pl. egy picinyke háromfejû birka stílusú hírecske, esetleg a víruskészítõ szakmunkások sem rukkoltak elõ a héten semmi olyasmivel, ami ismét legyalulta az internet 99%-ának a 99%-át, de még egy nyamvadt hekker sem törte fel a náza pincéjének légkondicionálóját sem, akkor elõvesznek egy béesa közleményt. Ebben aztán világosan kifejtik, hogy mi magyarok milyen szemét egy tolvaj népség vagyunk. Mert ez fontos. Arról egy szót sem írnak, hogy az ámítástechnikai mellékletekbe irkáló zsenik mennyire hülyék. A fontos, hogy a májkrémszopsz segédcsapatának röpke kinyilatkozásait, mint bizonyított tényeket, abszolút igazságokat és tévedhetetlen dogmákat tárják elénk. Most persze irkálhatnék olyasmikrõl, hogy ezeket bizonyítani is kellene, különben csak rágalmazás, meg olyasmikrõl, hogy vajon miért lopnak az emberek, de nem teszem. Ezek a cikkek kb. a következõ stílusúak, vagy felosztásúak: a nagyobb részben elmesélik, hogy ebben az országban mindenki lopott szoftvert használ. Hogy miért, azt õk nem értik, hiszen manapság már a szoftok olyan olcsók, hogy a legszegényebb diák is az ösztöndíjából kb. három tucatnyit tud vásárolni. Mi? Hogy nem? Dehogy nem! Kb. 4-5 ezer évig gyûjtöget és össze is jön a lé. Aztán számszerû adatok arról, hogy mennyien mikor, hol, mennyit loptak. De semmi bizonyíték, hacsak az nem, hogy a hárombetûs m$ ügynökség emberei még soha semmilyen esetben nem állítottak valótlanságokat. Ezek az igazmondásukról híresek. Majdnem annyira, mint a politikusok. Az aljas rágalom, hogy pl. az úthengeres akcióban az összetört lemezek 90%-a gyári új lemez volt. A kisebb részben arról regélnek, hogy bár szemét egy tolvaj népség vagyunk, de a béesa ad még egy kis moratóriumot. Aki lopott stuffot használ, az most még legalizálhatja. Az egészben az a trükk, hogy nem tudnak semmit, csak azt mondják, hogy aki lopott az most jó útra térhet. Errõl eszembe jut a középiskolai fizika tanárom, aki dolgozatírás közben hirtelen felnézett, rácsapott az asztalra és azt mondta: Puskázol? Hozd ki! Erre hárman felálltak... A cikk végén – majdnem – mindig van egy kis fenyegetõzés: a szemét tolvaj népség a börtönben fog megrohadni! Ez változó, van amikor az elején van. Esetleg egy jó kis bilincses kép.

Tehát, ezek a mellékletek inkább az ámítástechnika témakörébe illenek, mert azt hiszem, le lehet vonni a konklúziót:

1. Vagy olyanok írják, akik nem értenek sem a gépekhez, sem a számtechhez, sem az informatikához, sem az íráshoz. Ennyi nemtudással akár számtech tanerõk is lehetnének a magyar általános-, valamint középiskolákban. Egyáltalán semmihez nem értenek, de jól jön a csikkért kapott manióka a háznál. Mert még mindig könnyebb cikket írni, mint szenet lapátolni, vagy napi nyolc órán keresztül különféle nehéz tárgyakat hurcolászni. Ezt én nagyon jól tudom.

2. Vagy olyanok, akik ugyan értenek hozzá (mármint valamelyikhez a négy közül), de a fogalmazásgátló tabletták szedését kissé túlzásba vitték, illetõleg a picinypuha fizetési listájának az alján szerepelnek. Csak azt nem értem, hogy az impresszumban, vagy a szponzorok felsorolása között miért nem szerepel a m$.

3. Hülyének néznek minden olvasót. Mert az olvasó defaultként hülye. Ha nem, akkor meg addig hülyítik, amíg az nem lesz.

Lehet választani a három opció közül, de szerintem arányosan megoszlanak.

4. Olyanok írják, akik értenek is hozzá, tudnak is fogalmazni, s nem is nézik hülyének az olvasót. Csak én ilyen melléklettel nem találkoztam, vagy pedig nem tudok olvasni. Mindegy, írni tudok, tehát leírtam az észrevételeimet.

Ez már nem teljesen sajtó, de figyelõ. Megyek az utcán és közben mindenféle értelmes reklámok vágnak arcul (vannak köztük nagyok és kicsik... Most pár nagyot mutatok be... Kezem elõre tartva, az ujjaim behajtva, egyedül a középsõ mutat egyenesen az ég felé... Vagy nem ilyen bemutatásra vágytál?). Pl. vegyek majd 30 ezerért egy mobilt és akkor körülöttem forog a világ (persze, mert icike-picike betûkkel kiírták, hogy ez csak a beugró). Hm. Ezt 10-15 sörrel olcsóbban is elérhetem. Nem a beugrást. A másik, ami frusztrál, azt kérdi tõlem, hogy mit választanék inkább, a number vánt, vagy egy numerát? Egészséges férfiember volnék, tehát adott a válasz. Hát hülye azért nem vagyok! Mi vagy te? Orvosprofesszor? Vagy pl. piros alsó, vagy poros elsõ. Hát, - ha jól emléxem (persze, mert vagy 20 éve nem volt a kezemben magyarkártya (a worm még mindig felajánlja a ’m agyarkártya’ kifejezést), csak tarokk, vagy francia. Kérdezte is a legutóbbi Éva, hogy miért szeretnek a férfiak franciázni? Mondtam neki, hogy azért, mert a szex közben lehet magyarázni is, de az kevésbe érdekes. S különben is, hozzon be gyorsan még egy sört, meg a pipámat!) - az alsó egy elég gyenge lap, bár ha piros az adu, akkor még jó lehet. Hm, piros alsó. Inkább fehér alsó, piros szívecske mintázattal (némi nikotincsíkkal a hátsó részén, már csak azért, hogy tudjam, melyik az eleje, melyik a hátulja). A suckermarkec reklámja sem rossz. Tudod, amelyiken az a nagy ötös, meg a csillag van. Aztat mondja, hogy náluk a zárak a fõdön járnak. Aztán nagy karcsikkal, öt, csillag, árakkal... A csillag karcsi ugye a szorzás jele lenne, vagy mi, tehát a plakát értelmezése: nálunk itt a suckermarkecben ötszörös árak vannak. Vagy: aztat sugározza felém a - se nem szép, se nem csúnya, szóval egy majdnem normális kinézetû - luvnya, hogy õ egy hûs társra vágyik. Mit gondol ez? Az õ kedvéért befekszem a mélyhûtõbe? Ja, hogy egy autóról van szó? Ránézek a hõmérõre: mínusz 10 fock. Szóval a kinti hideg után legalább a kocsimban is legyen jó hûvös. Azért érthetõek, mert a légkondi egészségügyi okokból azért rossz, mert ugye akárhány kelvin, vagy fuckrenheit van kint, a légkondi 20-22 fockra van állítva. Ez a nyári melegben sem jó és a téli hidegben sem. Ezért most feltalálták ezt az új ketyerét, ami elintézi nekünk, hogy ha kint hideg van, akkor a kocsiban is az legyen. Az olyan reklámokra, hogy miért ’igen’ a válasz egy bizonyos kérdésre, már szót sem érdemes vesztegetni, hiszen az nagyon érdekfeszítõ, hogy ehetek-e mákosgubát jövõre is, vagy vághatok-e disznót. Ezek biztosan az ország lakosságának 99%-át érdeklik (hehe... a worm javaslata, hogy cseréljem ki: átérdeklik). Szóval, az óriásplakátokról jut eszembe, hogy irigylem az igáslovakat. Ugyanis õk használhatnak egy speckó szerkezetet ezek kiszûrésére, a szemellenzõt. Sõt, betolják az arcozatuk hosszú elejét az abrakostarisznyába, s nincs semmi gond.

Ez is sajtó, csak ez médiákos. S ezt sem ússzátok meg idézet nélkül:

... Ócska szellemi hulladékot termelõ, a primitív ösztönökre rég lejárt viccekkel hatni akaró sehonnai kis percemberkék mûsora volt ez. Hogy aztán ez a szemét egy országos tévében lemehetett, nem túl meglepõ, ismerve a hazai médiaszakmunkások szellemi válságát...

1. S ezt nem én írtam. Illetve ide én írtam, de ez csak másolat, ill. idézet. De jó tudni, hogy nem csak nekem van negatív véleményem a magyar csatornákról és az ott dolgozókról. Ja, nem a szennyvíz csatornákról és a csatornázási mûvek dolgozóiról van most szó. Azokkal semmi bajom. Lehet, hogy azért hívják mindet csatornának, mert ebben is, meg abban is szemét folyik?
2. Ne is találgass, nem a mûsor címe, vagy az elõadók személye a lényeges, hanem az elv: most már tényleg mindent lehet nyomatni, csak a korhatár jelzése fent legyen a képernyõn. De ezzel a mûsorral tényleg a béka feneke alá mentek a fiúk. Az asszony nézte a szomszéd szobában - a felénél õ is kijött némi undorral az arcán -, míg én elfogtam &tsa römijét. Ti tudtátok, hogy a kártyázás sokkal értelmesebb tevékenység, mint pl. a tévézés? S némileg több hasznot is hajt.
3. Médiaszakmunkások szellemi válsága? Ezek lennének szakmunkások? Ezek még kontároknak is rosszak. Szakmunkásnak ugyanis csak azokat lehet nevezni, akik egy bizonyos színvonal felett végeznek bizonyos tevékenységeket. S ez a színvonal valamivel a mínusz végtelen felett kellene, hogy legyen. De ezek? Szellemi válság? Inkább szellemi nihil. Tegnap hallottam egy mûsorvezetõ nõtõl: „a desevfi utcában...”. S így betû szerint bele a pacekba. Most lusta vagyok utána nézni, de kb. úgy írják, hogy Dessewffy, és - elvileg - úgy ejtik, hogy ’dezsõfi’. De csak az egyszerû emberek. A médiaszarnõk nem. Nem tudom, melyik luvnya volt, mert én be nem megyek egy olyan szobába, ahol bekapcsolt tévékészülék van, de már hallottam párszor hülyeségeket beszélni. Errõl jut eszembe: valamikor a rendszerváltás táján mondta így a mûsorvezetõ nõ: a náblü dáj. Ez meg a Nobel Díj procc megfelelõje. A fiúgyermek nézi ezt a fux tevét, mert ebben vannak ámítástechnikai mûsorok. Hát ebbe meg nem tudtak egy olyan hírolvasót betenni, aki fel tudna olvasni pár egyszerû mondatot hibátlanul. Arról írtam már, hogy egy csóka felhívta a mûsorvezetõt: Halló, az ablakok nem ismeri fel a modememet, mit csináljak???? Válasz: Hát, így hirtelen nem tudom, de küldj egy emilt! Elmagyarázzam a poént? Egyébként ez az arc tudja a 'fogalmam sincs' kifejezés legtöbb szinonimáját.

N2

Ui.: Amiket a hogyishíjjákról és annak felejthetetlen grafikus felületérõl leírtam, nem onnan tudom, mert itthon állandóan nyitva vannak az ablakok, hanem mert a haveri köröm hogyishíjjákos tagjai meglátták a polcomon, hogy két számítógépes (nem hogyishíjjákos, számítógépes) könyvön is szerepel a nevem (pedig mondtam mindenkinek, hogy csak névrokon az illetõ, én ugye abszolút nem értek a számítástechnikához - ezt a gyermekeim számtech tanárnõje is megmondta), állandóan áthívogatnak és én lökött meg segítek rajtuk. Cserébe helyesírást ellenõrizgethetek, meg nyomtathatok náluk és rengeteg ingyen sört megihatok. De hát úgy kell nekem…

Napi2