Tábori kis trakta a kicsit délebbre történô nagy bombázgatások okán

Azt hiszem mindannyian ismerjük azt a bizonyos Markos-Nádas poént a szerb féltengelyrôl, amely tele van Koszovóval... A WorldNewsben is meglehetôsen régen kapott helyet politikai jellegû (mert szigorúan politikait nem szívesen engednék be az újságba) cikk, úgyhogy azt hiszem éppen itt az ideje annak, hogy jól szétnézzünk azirányban, hogy egyrészt most miért is van itten ez a rettenetes méretû felhajtás, másrészt pedig milyen egyéb vonatkozásait is nyilvánítja ez meg a már közismert tényeknek. (ez nem semmi mondat volt, egy politikusnak is dicsôségére válna szerintem)

Vessünk akkor egy pillantást a dologra a nagy magyar átlag tvnézô fotelbenterpeszkedô alulfejlett értelmiségi szemszögébôl a dolgokra. Elôrebocsájtom nem fogok határozottan állást foglalni, és megoldást sincs nagy kedvem produkálni. Hôsünk tehát látja a TV-t, és szorgos agymunkával a következôket sikerül megállapítania:

Adva van ez a Slobodan Milosevics nevezetû emberke, aki nem tehet róla, a körzeti orvos is megállapította már, hogy allergiás az elszakadásokra. Olyankor, amikor valaki ilyesmit akar csinálni - lásd az akkor még nem Horvátország, és az akkor még nem egészen Bosznia Hercegovina - akkor mindenféle felbuzdulásokat erôszakol ki, meg mindenféle volt Jugoszláv hadsereget küldözget a térségbe, ugyan beszélnének már az elszakadni kívánók fejével. Egyszer már megdádázták ezért, dehát ez az állat nem fér a bôrébe, már megint aggresszívkodik, úgyhogy már éppen ideje volt jól megkenni az arcát.

Az már csak hab a tortán, hogy ehhez az Amerikai Egyesült Államok, aki nem bírja nézni az emberi jogok lábbal tiprását beavatkozik, akármennyire is rázza az öklét az ökölrázogató atomhatalommá sorvadt Oroszország.

Igen. Csak. Ne felejtsük el, hogy a Boszniai háború végetért, és teljesen érdekes módon ez az "állat" még mindig a helyén van, lévén az ellenzékrôl kiderült, hogy nem is annyira ellenzék, mint arra bizonyos felvonulásokból meg tüntetésekbôl következtetni lehetett: végeredményben az derült ki, hogy ezen ellenzékiek sokkal jobban utálják egymást, és képtelenek olyan egységbe tömörülni, amivel tényleg megdönthetnék Milosevics hatalmát. Tulajdonképpen az a legérdekesebb momentuma az egésznek, hogy Milosevics még mindig a helyén van!

Pedig ülhetne akár a háborús bûnösök padján, Vratko Mladics-csal és Radovan Karadzsiccsal együtt, dehát egyikük sem ül ott. Persze mondjuk az igazán nagy fejesek sohasem szoktak odakerülni...

A másik érdekes dolog, ami még az ô hatáskörébe tartozik, hogy bántja az albánokat. Jó ez eddig nem újdonság, de immár lassan olyan hatásfokkal, mint az oroszok bántak a csecsenekkel (kesztyûs kézzel, mert hideg volt), meg mint ahogy a horvátokkal és bosnyákokkal tették néhány évvel ezelôtt.

Szó se róla nem vagyok oda az ilyen hercehurcákért, azért meg pláne nem, hogy szervezett alakulatok öldössenek polgári személyeket, mert valakinek éppen ilyen kedve van - és a szemmel láthatóan a nyugatnak sincs túl sok kedve ilyesmit nézegetni. De:

Nem lesz túl igazságos az albánokkal szemben amit mondok, de ezeknek az embereknek legalább van egy Albániájuk.

Vegyük azonban a kurdokat, akik egy rövid idôre megintcsak aktuális téma lettek. Aki ismeri a történelmet, az tudja, hogy a kurdok teljes nyugalomban éldegéltek Kurdisztánban, méghozzá évszázadokon keresztül, és csakígy évszázadokon keresztül alkottak külön népcsoportot az nagy Török Birodalomban. Nem is volt az 1900-as évekig különösebb gond, amíg az Oszmán Birodalomnak legalább a dicsfénye megvolt. Törökország azonban kicsi lett, meg kényelmetlen, meg jött valami idétlen reformer is (azt hiszem nem kell bemutatnom Kemál Atatürköt), és a kurdoknak egyre kényelmetlenebb lett az élet Törökországban. Pontosítanom kell, ôk folyamatosan Kurdisztánban éltek, arról már igazán nem tehettek, hogy náluknál szerencsésebb nemzetek osztozkodtak rajtuk és soha nem létezô országuk területén. A kurdoknak ugyanis nincs országa! Egy szó mint száz, a kurdok elunták a kényelmetlen életet Törökországként, szeretni se nagyon szerették ôket, úgy gondolták hát, akkor ôk most függetlenek lesznek. És itt kezdôdtek a problémák.

Nem, nem az, hogy létrehoztak egy független államot. Nem. Török megfogalmazás szerint ettôl, hogy el akartak szakadni terroristák lettek (mint a koszovói terroristák, egy az egyben) - pontosabban attól, hogy elunták, hogy magasról tesznek arra, hogy mit szeretnének, és nyomatékot adtak elégedetlenségüknek. Azt a szót, hogy felszabadítási hadsereg azt már mindenki megtanulta beazonosítani a terroriztmussal - de gondoljunk csak bele, a kurdok esetében tényleg errôl van szó!

Persze a kurd és a koszovói albánok helyzete között mint említettem van különbség. Egyszer az, hogy végeredményben az albánoknak van egy országa, bár természetesen a kisebbségi politikának kényes pontja lenne, ha a nemzetiségeknek mindenki azt mondaná, hogy menjenek haza, attól eltekintve is, hogy messze nem etikus, meg egy kicsit nacionalista is ebben a mivoltjában. A második fontos különbség, hogy a szerbek legalább 60-100 albán polgári lakost megöltek már. Míg a török reguláris hadsereg mindössze évtizedek óta folytat hajtóvadászatot nemcsak török, de iraki területen is mindenki ellen, aki kurdnak vallja magát, és itt mindössze tízezrekben mérhetô a lemészárolt polgári lakosok száma. Harmadrészt ugye Jugoszlávia kicsit oroszbarát beütésû, míg a nála jóval rendesebb Törökország NATO tagállam már jó ideje... (Görögország, aki egyébként Ciprus miatt fúj Törökországra jól benyalt azzal, hogy a követségére menekült Öcalan-t stikában átpasszolta a törököknek (tegyünk magasról a diplomáciai gyakorlatra felkiáltással), akik természetesen mint terroristavezért jól kivégzik majd (pártatlan tárgyalás után, amire mondjuk senkit nem engedtek be, meg ügyvédje se nagyon volt...))

Szó se róla, én nem az intervenció megalapozottságát firtatom, nekem egészen mással vannak problémáim. De az elôzményekrôl ugorjunk kicsit tovább talán a körülményekre, és nézzük meg, milyen gigászi erôk is néznek itt egymással farkasszemet.

Nos, itt van ez az egeket elsötétítô és mindenkit elrettentô NATO légiflotta, másrészt meg a Jugoszláv hadseregben megmaradt Mig-29 Fulcrum, Mig-21 Fishbed, és egyéb, kevésbé jelentôs számban jelenlevô repülôgép. (Hiába, a Jugoszlávok hadserege nem volt olyan helyzetben, mint a kínai, hogy Szuhoj Szu-27-es gépeket vásárolhatott volna, így kénytelenek megelégedni a szorosan honvédelemre (lévén erôsen irányítótoronyra utalt) kialakított Mig-29-es gépekkel) Másrészt ott vannak az Amerikai cirkálórakéták, TomaHawkok, General Dinamics játékszerek, miegymások, amivel szemben maximum röhejes föld-föld SCUD, és jó esetben is hatvanas évekbeli légvédelmi rakéták állnak szemben.

Átlagpolgárunk ezt természetesen el is könyveli magában, azonban nézzük meg tulajdonképpen mi is az a nagyon félelmetes dolog, ami itt zajlik valamivel alattunk, és ki fog derülni, hogy tényleg félelmetes, félemetesen röhejes dolgok zajlanak itten.

Nézzük ezt a szövetséges légiflottát: áll körülbelül 60(!!!) vadászgépbôl, amelynek igen túlnyomó része F-14-es (szárazföldi akciókra gyakorlatilag alkalmatlan), és a maradék jó része is F-15, F-16 vadászgépekbôl áll (ez utóbbi már vadászbombázó!), és csak elenyészô része F-18-as! Vadászgép kategóriába most nem soroltam olyanokat, mint F-117, B52, etc., de a konklúzió végett nyugodtan hozzácsaphatjuk ôket meg a Tomahawk-okat az egészhez, és nézzük meg jól, mit is látunk.

Hány évesek is tulajdonképpen ezek a gépek?

Hány éves az az anyahajó? Azok a cirkálók? És azok a brit tornádók, akiket szintén nem számoltam bele a légiflottába?

Finom kifejezéssel élve nem az az átlagPC (az átlagPC eltarthatósági ideje, amíg minôségét megôrzi az körülbelül a megvásárlástól számított 12 óra), kevésbé finom kifejezéssel élve több évtizedes roncsderbi sorakozott fel Jugoszlávia lenyomására.

És a borzasztó, hogy tényleg le fogja nyomni, méghozzá különösebb problémák nélkül. Ha a Jugoszlávok ugyanis akár csak gondolnak is az ellentámadásra, akkor igazi fegyvertény lenne, ha a mindenre elszánt Jugoszláv pilóta Mig-29-esével bármilyen támogatás nélkül elmanôverezne az anyahajó közelébe, és kilôné rá igen gyenge rakétáit (merthogy jó minôségû (értsd, képes vagy lelôni vele valami olyasmit is, ami közben védekezik) orosz rakétát a teljes térségben szerintem senki nem kapott a volt csehszlovákok kivételével, tehát megnyugodhatunk, a mi Mig29-eseinken sem a Mig29-esekhez beszerezhetô legvadállatabb rakéták vannak), igazi bravúr lenne, ha abban a pillanatban mindenki aludna, és a Gatlingok (ha már más nem) nem bírnák leszedni azt a bizonyos rakétát az égrôl... Aki pedig megjárta a magyar honvédséget, az el tudja képzelni, hogy a térség 60-as évekbôl származó orosz haditechnikája milyen állapotban van... (ezt a légvédelmiseknél valaki nagyon találóan úgy fogalmazta meg, hogy öt rakétából 3 el sem indulna, egy lezúgna a szomszédos rétre, a maradék egyet pedig röhögve lehagyná akármilyen repülôgép...) Persze vadállat fanatista emberekkel - és mivel nem irakban vagyunk, hanem európában - nincs kizárva, hogy képesek leszedni szövetséges gépeket... Mert azért ôket sem lehet a végtelenségig alábecsülni...

Ha valaki jobban megnézi, rájöhet, hogy voltaképpen, ahogy az elején megígértem, semmit nem mondtam. Ugyanis errôl nem lehet igazán mit mondani. Az egész engem valahogy a tvshop-ra és a kereskedelmi híradókra emlékeztet, hirtelen mindenki rettentô fontosnak mutatja magát, valami iszonytató hajtás megy bóvli cuccokkal... Nekem az egészben csak egyetlenegy dolog nem tetszik...

Hogy közben igazi emberek halnak meg...

Emeric SH