Sziasztok, mindenki...
Valami gyanús itt nekem... Én itt elvagyok a vidéki kis magányomban, és
közben Pesten pörögnek a dolgok... Az egyik szerveren mintha SNews13-at
láttam volna, pedig abba szántam ezt a cikkecskét... Úgy érzem, kimaradtam
valamiből... Hiába, no. Vidék, elmaradottság, földút, nagybajuszú
parasztbácsi köp a pipája mellől a zörgő szekérről, mert a belvíz elmosta a
kapcarongyot... (bocs, hülye vagyok kicsit, attól ez az idióta mondat...)
Na. Nem megy ez nekem. Mindenáron meg akartam eröltetni magam, hogy valami
bevezetőt írok a linux-cikkem elejére, de semmi értelmes nem jut eszembe.
Azon kívül, hogy ha jól emlékszem még csak két telefonomnak kellet búcsút
mondanom önszántamon kívül, mióta Emeric hívott, és nekem meg ég a pofám,
hogy mióta nem jelentkeztem. Nem tudom, fel merjem-e hívni. Ő nem tud. Én
meg azt nem tudom, meddig lesz meg ez a telefonom :(. De csak érdemes
lenne... Sőt, ígérem, megadom neki az összes eddigi számom, nehogy úgy
érezze, kimaradt valamiből... Mea culpa! Mea maxima culpa... (hogy
elhülyéskedjem kicsit: mea vulva, mea maxima vulva... :)) Bocs. Mondom én
hogy nem megy nekem a bevezető-írás... Inkább bele kéne vágnom, a sok
magyarázkodás, meg effélék helyett. Végül is elég sok helyet elírkáltam
azzal, hogy lusta vagyok, meg elnézést kérek, meg hogy nem tudok bevezetőt
írni. Emberek! Írtam én vajon valaha bevezetőt??? Gyanús ez nekem...
Tudtam én hogy nem volt ez szokásom... Azért is benne hagyom, ha már ennyit
irkáltam... Ne csak én szenvedjek...:) Na, jó, inkább lássuk a cikket...
(Írhatnál egyszer egy cikket, ami nem áll másból, csak bevezetôbôl-Emeric SH)
Kezdjük valahol az elején... Anno irkáltam a linuxról, hogy szép, jó, és
létezik Amigára is. Csak épp nem jutottam hozzá. Azóta eltelt némi idő, és
beszereztem egyet. Nem épp mai példány, 1997 év végi, de a célnak
pillanatnyilag megfelel. A linuxról egyébként is azért illik tudni, hogy nem
mindig a legfrissebb a legjobb :)). Persze most tervezem azért letöltögetni
a komplett Redhat disztribúciót, nagyon dícsérgetik... Na, szóval nekem most
egy Watchtower linuxom van, 68k procira. Csak azért hangsűlyozom a 68k-t,
mert legutóbb nagyon terjengették a PPC-változatot, amit én ugye
megb***hatok, minthogy "csak" egy szimpla 060 ketyeg a gépemben.
(minôségben az Amigás linuxok így következnek egymás után: a leginkább
kifogásolt minôségű a WatchTower, a Redhat már egész jó, és Debian a
legnagyobb és legstabilabb -Emeric SH)
Na, a legtöbb emberkének ahogy néztem, nem a linux-m68k beszerzése okozott
gondot, hanem az életre tákolás. Nekem is. Manual install rulez...:)
Vegyük akkor hogy mik is szükségesek ahhoz, hogy linuxozzunk:
amiboot-x.x.gz
vmlinux-2.xx.x-amiga.tar.gz
filesys.ELF.2.0.x.gz
untgz (Amigára)
gzip (Amigára)
Nyitásnak ennyi elég is. Ezekkel már működő linuxot tudunk produkálni. Ha
nem elégszünk meg azzal, hogy csak játszadozunk a ramdiskben lévő pár
utasítással, szükség lesz némi harddisk-területre is, a linux file-
rendszerének, a swap-területnek, meg némi szoftverre.
Ne rohanjunk előre annyira... Először egy futó kernelt kell produkálnunk.
Kicsomagoljuk szépen az amiboot-ot:
gzip -d amiboot-x.x.gz
Következő lépésünk a kernel kicsomagolása. Eljárás:
untgz vmlinux-2.xx.x-amiga.tar.gz.
Ha ez megvan, ugyebár kaptunk egy Amiga-executable fájlt (amiboot-x.x) és egy
kernelt. (vmlinux.mittudomén-hirtelen) A kernelt a nagyobb lelki nyugalmunk
érdekében nevezzük át rögtön vmlinux-ra, csak így egyszerűen. Ez azért jó,
mert jobb híján ő lesz a default kernelünk. A ramdisk-image-et elvileg
lekezeli a rendszer tömörítetten, én személy szerint kicsomagoltam, mert
helyem az van, nem várok folyton a kicsomagolgatásra. A kicsomagolás hasonló
a fentebbihez:
gzip -d filesys.ELF.2.0.x.gz
Ennek eredményeképp megkapjuk a filesys.ELF.2.0.x-et a .gz kiterjesztés és
persze tömörítés nélkül.
Na, itt már lehet dörgölgetni a kezeinket. Nekilátunk megírni egy embertelen
bonyolult script-et. Valahogy így fog festeni:
amiboot-x.x -r filesys-elf-2.0.x root=/dev/ram
Miután ezt legyártottuk az ízlésünknek leginkább megfelelő editorban,
elmentjük mondjuk "linux" néven a kitömörnyomorgatott cuccok könyvtárába.
Belőjük neki az "s" flag-et (protect linux +s), ellenőrizzük, hogy minden a
helyén van-e, nagy levegőt veszünk, és elindítjuk a scriptünket... Kevéske
kiírkálás után (hardware, software-verziók) csak egy egész világosszürke
képernyőt kapunk. Nem baj, ilyenkor lehet igen jóízűen és kacskaringósan
káromkodni. Már úgy értem annak, aki türelmetlen. Aki vár egy kicsit, annak
pár pillanat után káromkodás nélkül is beugrik egy szép fekete képernyő,
felfelé rohanó fehér betűkkel, majd kis idő után a login-prompttal...
trütrűűű...
Ez bizony egy működő linux. Megkér minket, hogy a login-hoz írjunk root-ot.
De kedves... tegyünk úgy. Itt lehet már játszadozni egy picit. És itt
kezdődik a linux telepítgetése is. Megint csak szólok, hogy én CSAK a
Watchtower linux-ról írok, egyéb terjesztések különbözhetnek, de lehetnek
ilyenek is... Vagyis akinek nem Watchtower-e van, annak lehet hogy csak
iránymutatónak jó amiket itt irkálok.
Mi kell még? Hát pár dolog...
Mint például:
watchtower-2-root.tar.gz
watchtower-2-var.tar.gz
watchtower-2-usr.tar.gz
watchtower-2-usrdoc.tar.gz
Ez a minimális, ehhez még azért mindenkinek vadásznia kell mindenféle
kiegészítéseket. Majd talán irkálok arról is...
Kell ugye egy kevés terület a vinyóból a linuxnak is, nem hiszem, hogy
megelégedne mindenki a ramdisk adta lehetőségekkel. Lehetőségeink szerint
adjunk bőven helyet, a swap-partíciónak elég olyan 50 mega is. Sőt, swap nem
is olyan nagyon fontos, ha van bőven RAM-unk. (Na majd ha felteszem az
XFree-t...). Nem árt még, ha van egy AFFS partíciónk, hogy hirtelenjében
adatokat tudjunk cserélni a linux-oldallal.
Tételezzük fel, hogy van egy AFFS partíciód, ha nem, csak tudsz valahogy
kreálni magadnak egyet. A linuxos partíció lesz az érdekesebb. Fogunk egy
HDToolBox-ot. Keresünk a vinyónkon némi üres helyet, ahová létrehozzuk a
linux-partíciót. Helyet? Vinyón? Hülye vagyok? Na, szóval mindegy.
Kiválasztunk egy partíciót, amit jól szét fogunk kefélni. Áldozatok nélkül
nem megy... Nem látok neki módszeresen ismertetni a HDToolbox-ot, majd
mindenki eljátszik vele... Szóval a leendő linux-partíciónkon nekilátunk egy
kicsit advanced-et játszani. Nem nagy kaland, csak a file system-et lőjük át
"custom"-ra (nem egyébre...), és az identifiert 0x45585432-re :). Ennyi. Ha
a gép indításánál két egérgombbal megfogod a boot-ot, akkor meg is nézheted:
a partíciók listájában már van egy EXT2 file-rendszerű partíciód is. A swap
partíció létrehozása tök ugyanez. HDToolbox -> partíció -> custom filesystem
-> (Figyelem!!!) dostype 0x53574150 :) Kész.
Jó. Hát akkor jegyezzünk meg valamit. A linux 1-től számozza a partíciókat.
Ami az Amiga-oldalon mondjuk DH0: (elég gyakori elnevezés), az a linux
számára valószínűleg hda1. Azért valószínűleg, mert a "hd" ugye a
harddisk-et jelenti, az "a" az első egységet, az "1" pedig az első partíciót.
Amit ugye a legtöbb emberke DH0:-nak keresztel. Ha a második IDE vinyó első
partícióját nézed, az a linuxnak hdb1 lesz. Tehát ha a vinyód a második (pl
előtte van a CD), akkor amit én hda-nak írok, az nálad hdb... Szóval csak
logikusan...
Vegyük az én esetemet. Az ötödik partícióm AFFS, a hatodik a linux-é, a
hetediket pedig kineveztem swap-partíciónak.
Kezdjünk neki az installálásnak. Mindenki jegyezze meg, hányadik partíciója
az EXT2 és a SWAP, vagy írja fel, nehogy sírás legyen a vége.
Elcsattogunk oda, ahová kitömörgettük az amiboot-ot és társait, és egy jól
irányzott script-indítással belevágunk...
Szépen bejött a linux, bejelentkeztünk root-ként. Elkezdhetjük felpakolni a
rendszert. Elsőként előkészítjük a terepet:
mke2fs /dev/hda6
Nem győzöm eleget mondogatni, hogy ezek az én adataim... Ha valaki űgy érzi,
nem tudja a saját rendszerére átültetni az adatokat, inkább ne lásson neki,
mert én bizony egy ici-pici felelősséget sem vállalok semmiért!
(Nagyon helyes. A linux alatt az fdisk paranccsal tudunk helpet
kérni... Persze a felelösséget senki helpjéért nem vállaljuk-Emeric SH)
Némi vinyókerregés után elő van készítve a partíció a cuccaink fogadására,
neki is láthatnánk. Jó, de hol a partíció? És hol vannak a szükséges archiv
állományok? Ha az archivok nem az AFFS partíción tárolódnak, máris írhatsz
be egy "shutdown -fr now" utasítást, hogy átmásolhasd... Na, jó tételezzük
fel, előbb végigolvastad ezt a cikket, és már ott csücsülnek.
A "csel" most jön. Be kell illeszteni a file-rendszerbe a forrás (AFFS) és a
cél (EXT2) partíciónkat. Hogyan is megy ez?
Létrehozunk először is két könyvtárat. Mint annak idején emlegettem, linux
alatt nincsenek partíciók (felhasználói szemmel), tehát a partíciókat
könyvtárakként illesztjük be. A tradiciók szerint az ilyesminek a /mnt/
könyvtárban a helyük. (jut eszembe, a szimpla "/" jel a gyökérkönyvtárat
(root) jelenti). Na, csináljuk:
cd /mnt/ * csak nem kell magyarázni...
mkdir hd sd * megcsináltuk a két könyvtárat, a hd-t
* majdani gyökérkönyvtár partíciójának, az
* sd-t a source-drive-nak.
A hely megvan, jöhet a beillesztés:
mount -t affs /dev/hda5 /mnt/sd * felmountoltuk az AFFS partíciót
mount -t ext2 /dev/hda6 /mnt/hd * és a jövendő EXT2 linux-partíciót is
Na, most jön a kipakolászás. Először is irány a linux-partíció:
cd /mnt/hd/
Ha itt egy "ls" utasítással szertenézünk, csak egy "lost+found" könyvtárat
találunk, ami nagyon jó, mert akkor tuti, hogy helyben vagyunk.
Kezdjünk el kipakolászni.
tar -xzf /mnt/sd/watchtower-2-root.tar.gz
tar -xzf /mnt/sd/watchtower-2-var.tar.gz
Itt már lehetne shutdown-t nyomni, hogy a további telepítgetés már a valódi
gyökérkönyvtárból történjen, meg lehet küzdeni egy kicsit a "vi"-vel, hogy
editálgass egy-két file-t. Kezdetnek jobb a "joe" nevű editor, amit viszont
még nem érsz el.
Inkább pakolásszunk kifelé tovább:
tar -xzf /mnt/sd/watchtower-2-usr.tar.gz
tar -xzf /mnt/sd/watchtower-2-usrdoc.tar.gz
Ezzel az alap linux fel is van rakva, innentől már "csak" finomítani kell
rajta.
Például megcsináljuk előre, hová is illesszük be majd az AFFS partíciót. Én
megtartottam az "sd" nevet neki:
mkdir /mnt/hd/mnt/sd
A másik problémás dolog, hogy a legtöbb embernek (én is ide tartozok)
abszolút nincs kedve ilyenkor azzal vacakolni, hogy a "vi" miképp, hogyan
működik, jelentékenyen eltér a megszokott kis editoroktól. Nem szívesen
játszik vele eleinte az ember. Márpedig szerkeszteni KELL, különben baj
lesz... Például a /mnt/hd/etc/mtab file tartalmát. Meg persze a
/mnt/hd/etc/fstab-ba sem árt beleturkálni kicsit...
Aki akarja, szerkessze vi-al, aki nem, az másolja át ezeket a fájlokat az
Amigás területre:
cp /mnt/hd/etc/mtab /mnt/sd/
cp /mnt/hd/etc/fstab /mnt/sd/
No. Gyorsan egy shutdown parancs...
Szépen visszatértünk az Amigához. Barkácsoljunk egy picit itt is. Azokat,
amiket áthúztunk a linux-partícióról.
Például az én "mtab" nevű fájlom tartalma kb ilyen:
/dev/hda6 / ext2 rw 0 1
Vagyis nemes egyszerűséggel a root partíció adatait, mountolási pontját
tartalmazza, ezzel kész. Csak épp alapból valami egész más partíciót találsz
a hda6 helyett. Irkáld be helyette a sajátod...
Az "fstab" már érdekesebb. Valami ilyenféle:
/proc /proc proc defaults
/dev/hda6 / ext2 defaults 0 1
/dev/hda5 /mnt/sd affs defaults 1 1
/dev/hda7 none swap defaults 1 1
#/dev/B / ext2 defaults 0 1
#/dev/A /c msdos defaults
#/dev/C /usr ext2 defaults 0 2
#/dev/D /var ext2 defaults 0 3
#/dev/fd0 /a affs sync,rw,noauto,nodev,nosuid,noexec,user
Gondolom itt is elég jól látszik, hogy a /dev/hda6 a gyökérkönyvtár ("/"
jel!!) EXT2 filerendszerrel, és a /dev/hda5 az /mnt/sd könyvtár alatt lesz
látható, és AFFS a filerendszere. Ez az egész csak azért volt jó, mert ez
nélkül sírhatnékod lesz, miért is nem megy a cucc...
A /dev/hda7 (a hetedik partíció az első IDE vinyón) pedig a swap-terület.
Mint látszik, azért meg kell kérnünk a rendszert, hogy őt ne mountolja
sehová, mert hát... Értelmetlen lenne a dolog, na.
Na. Szóval ezeket megszerkesztettük, bootoljuk be újra a linuxot. Most nem
fogom magyarázni, ezeket a lépéseket elkövettük már egyszer. Ugyebár beírtuk
a login-nál, hogy "root"...
cd /mnt/
mkdir sd hd
mount -t affs /dev/hda5 /mnt/sd
mount -t ext2 /dev/hda6 /mnt/hd
Eddig tiszta gondolom... Másoljuk vissza a megbarkácsolt konfigfájlokat:
cp /mnt/sd/mtab /mnt/hd/etc/
cp /mnt/sd/fstab /mnt/hd/etc/
Rendben, megint jöhet a "shutdown -fr now". Gyakorlatilag készen vagyunk,
egyetlen dolog van hátra: megírni az indítóscriptet hozzá:
amiboot root=/dev/hda6
Kész. Ezt a scriptet elindítva már a vinyóról jön fel a rendszer, és bizony
a login-nál már password is kell a root-nak. "linux" így, kisbetűkkel.
Még hátravan a
mkswap /dev/hda7 * előkészítjük a swap-területet
swapon /dev/hda7 * és aktivizáljuk is rögtön...
parancs, hogy teljes legyen az örömünk, és készen is volnánk.
Leellenőrizhetjük még a
free
paranccsal, hogy megvan-e (tuti hogy igen) a swap-memóriánk, és már neki is
láthatunk a valódi programok, alkalmazások felpakolásának, használatának...
Persze még mindig lehetne "cselezni", de a lilo valahogy nem komálja a PFS2
partícióim, vagy régi, vagy béna vagyok hozzá, vagy mittudomén.
Másik dolog. Most jutott eszembe. Nem fog sikerülni password-öt cserélned
mindaddig, míg az /etc/passwd file-t nem másolod át /etc/passwd.OLD névre.
(cp /etc/passwd /etc/passwd.OLD)
Szintén jól el lehet cseszni a rendszert az /etc/rc.d/ könyvtárban talált
fájlok barkácsolásával, ezek felelősek a rendszer indulásáért, leállításáért,
ilyenekért :). (Például ha valaki rühelli hogy a "system halted" mellé
"press CTRL-ALT-DEL" üzenetek kerülnek, meg ilyesmik...)
További jó kis tipp, hogy ha az XFree nem indul el, mert nem talál megfelelő
képernyőmódot, az XF86Config-ba az XF68_FBDev videomódjához írjunk
"default"-ot. :(
Meg egyáltalán. Ha nem találja az X szervert az XFree, az eképp orvosolható:
cd /usr/X11R6/bin
ln -s XF68_FBDev X
Na. A végére jutott egy kis "tipp-mix" is, mert hirtelen felindulásból ezek
okoztak nekem "problémát". Remélem van akinek segítséget tudtam nyújtani
ezzel a cikkecskével, netán kedvet csináltam a linuxhoz. Ha valaki pedig úgy
érzi, hogy segíteni tudok rajta, írjon nyugodtan. A címem valahol megvan a
magban...
Köszi a figyelmet!
Zeus SH
(Most már mindent értünk-Emeric SH)
