Nem kevés alkalommal került már ki partyreport a kezem alól, de ez lesz úgy hiszem az elsô alkalom, hogy a partyreport még a party befejezte elôtt, a party helyszínén elkészül. Ennek megfelelôen a cikk megírásának idôpontja, vagy legalábbis ezen sorok születése leginkább hajnali három óra utánra tehetô. Ami a gépet illeti, amelyen a cikk készül - úgy hiszem olyan, amilyenre nagyon sokan vágyunk: egy 1200, 603e/240 040/25 turbo-, és egy BVisionPPC grafikus kártyával - mondjuk ez sajnálatos módon nem az enyém, de a tulajdonos lelkesen leskelôdik a vállam fölött, hogy ugyan mi is kerül majd vajon ebbe a cikkecskébe...

Mivel partyreportról lenne szó, kezdjük a dolgokat ahogy illik, mindig az elején - az idôjárás ugyanis ismét kegyeibe fogadta a Fuck Ya partyt. (A büntetôosztag már úton van Eduscho Szilárd fôhadiszállása felé.) Emlékezhetünk még, hogy az elsô Fuck Ya elôestéjén rekordmennyiségû hó esett a tél egészét tekintve, és mivel azért a nyár közepe felé tartva hóval már nemigen kedveskedhetett az Amiga és C64 felhasználóknak, egészséges mennyiségû esôt zúdított szintén egy nappal a party elôtt erre a viszonylag apró, Magyarországnak is nevezett területre - azt hiszem mindannyiunk ôszinte örömére...

Furcsa állatfaj az Amigás - meg a magyar ifjúság színe java is - ugyanis a legelképesztôbb idôpontokban képes a következôkre: vizsgázni, vizsgára készülni, érettségizni, halaszthatatlanul külföldre utazni, valamely partyktól idegenkedô barátjával éppen bulit megbeszélni... Ennek ellenére is látszott azonban, hogy az Amigások (és a többi, a partyn a legkülönbözôbb géptípusokat képviselôk) másik fele is csakannyira furcsa állatfaj, ugyanis ennek ellenére is meglehetôsen szép számban képviseltették magukat. Természetesen és ki nem hagyhatóan itt volt Chris is, aki nagyon virgonc volt már az utóbbi idôben, (mintha nem férne a bôrébe) amit nem tudok mással magyarázni, mint hogy sikeresen veszi a vizsgáit, és titokban már a Power következô számának kiadásán töri a fejét. (Meg azon, hogy hülyeségeket beszéljen és beszivasson az IRC-n... de ezért még szörnyû bosszúkat állok! :)

A résztvevôk géptípusonként alapvetôen négy géptípus köré csoportosultak: úgy mint Amiga, C64, PSX és Macintosh. Igen, Macintosh, hiszen aki eddig nem tehette, az most megcsodálhatott valamit a G3 IMac-ek képességeibôl, mivel a PowerPC processzorok legmagasabb kategóriáját ôk képviselték - azonban rögtön ott sorakoztak mellettük az immár túlnyomó többségûvé vált 603e és 604e kártyákkal szerelt Amigák, a maguk BlizzardVisionPPC, CyberVisionPPC illetve Picasso kártyáival. A party maga is igazolta a jelen számítástechnikai helyzetet: az elmúlt idôszakok szoftvertúltengése után olyannyira ránkszakadt a hardware eröltetett iramú fejlôdése, hogy a szoftver oldalnak elôreláthatóan még hosszú idôre lesz szüksége ahhoz, hogy felzárkózhasson mögé. Mi sem bizonyítja ezt ékesebben, hogy immár lassan szép számmal vannak PowerPC alapú programjaink, olyanok azonban, amelyek a legújabb grafikus kártyáinkat használnák ki, azok jóformán ketten vannak... E kettôbôl is lenyûgözô és lélegzetelállító sebességével az egyébként ôsleletnek számító Descent emelkedik ki egyedül. Az ugyanis meglehetôsen váratlanul, és elemi erôvel éri az embert, hogy egy játék 800x600-as felbontása és nagyobb színmélysége dacára legyen gyorsabb bármely másik PowerPC játék 320x240-es verziójánál, ugyanazon a grafikus kártyán. A descent viszont tényleg szaggat, méghozzá szívszaggató látni, ahogy az Amigán szokatlanul nagy felbontás dacára söpri le akciója és megjelenítésének finomságával és lélegzetelállító sebességével minden addigi elôdjét.

Ugyanis eddig ami a BVision-ból megítélhetô volt, azt csak nagyon gyenge previeweken mérhettük csupán le, valamint szintén csupán a P2C konverzióval emulált workbench igencsak megtévesztô sebességi adataival találgathattuk.

Visszatérve azonban a party lényegéhez, azt hiszem immár végképp elmúltak a 68K turbókártyák és az RGB monitorok jellemezte nagy idôk, hogy csúnya nagy erejû AOS, PowerUP, WarpUP és Linux alapú szörnyetegeknek adják át a helyüket.

Természetesen a fentebb említett négy géptípuson kívül képviseltette magát ezeken kívül még egy, szám szerint 5 darab, de ezek száma a party végére mindössze háromra apadt...

Az egyik egy "Realtime PC Service - Legalise It" fedônevû hegesztési akciónak esett áldozatuk, míg a másodikra egész egyszerûen, merô véletlenségbôl ráesett egy balta...

Ha már itt tartunk, el kell mondanunk, hogy a party alaphangulata nagyban különbözött a két eddigi Amiganica és az elôzô Fuck Ya hangulatától: talán a nyárnak, és a szabadban történô hegesztésnek volt betudható, de sokkal inkább volt nyári tábor hangulata az egésznek, ami kellemesen megdobta az emberek közérzeti mutatóját, ennek ellenére azonban a partykon mindig jelenlevô "indulatokat" azt hiszem sokkal inkább sikerült kordában tartani, mint eddig bármikor, amihez megint csak a szervezôknek gratulálhatunk. (Nomeg a Crimson Jihadnak, amely természetétôl teljesen idegenül a hegesztéssel sikerült csaknem kultúrális értéket képviselô élményt csempésznie az eseménybe, a szokásos melankólikus aggresszivitás helyett.)

Ami pedig a látványosságokat illeti, az messze nem merült ki egyedül a tábortûz hangulatát idézô PC hegesztésben, ugyanis vendégeink voltak magyarországi Star Wars rajongók, akik megszólalásig hû (sôt, nem egy eredeti(!)) jelmezeikkel, (Darth Vader maszkja egyike volt azoknak, amelyeket az eredeti film elkészítésénél használtak) valamint az általuk készített több mint fél órás, néhol meglepôen kiváló, sôt, merem állítani lélegzetelállító minôségû, a Csillagok Háborúja világában játszódó filmjükkel sikeresen ejtettek ámulatba bennünket. Volt minden ami kell, számítógépes animációk tömegei, tie fighterek, a és x-wingek, és természetesen lézerpisztolyokkal és puskákkal, valamint természetesen hagyományosan Jedi fegyverekkel folytatott harc is...

A compók nagyjából egészében a szokásosak voltak, leszámítva talán az elôször megrendezett PSX compót, valamint azt, hogy az immár hagyománynak számító SlamTilt compó ez alkalommal kimaradt. Meg kell említeni, hogy mint az elôzô partykon már lassan hagyománnyá válóan kiváló Wild filmekkel és animációkkal találkozhattunk, és kifejezetten meg kell nézni kategóriájúra sikeredett a Lamer Compo elsô helyezettje is!

A díjak megintcsak nagyon szép gyôzelmi kupák voltak, (sajnos nem sikerült egyhez sem hozzájutnom...) azonban eltérôen azt hiszem az összes eddigi partytól díjat adtak át annak, akirôl már elôzô party reportunkban szóltunk, és aki ismét szinte csaknem egyedül állt a teljes party megszervezése mögött - az Amigások nevében a szervezôk díjjal lepték meg Bakos Robit...

A partyn ismét számos olyan külön Amigás személyiségnek számító ember és csapat képviseltette magát, akiket már régen láthattunk együtt, és sajnos - fentebb már vázolt okok miatt - még számosabban voltak azok, akik jelenlétét megszokhattunk már, most azonban nem tudtak eljönni. Reméljük a következô Fuck Ya és Amiganica partyn ismét körünkben üdvözölhetjük majd ôket.

Ami a party értékelését illeti: nem volt sem kiemelkedô, sem pedig lehet gyengéit felsorolni: olyan volt, mint amilyennek egy jó partynak lennie kell - ez pedig ma már igencsak nagy szó a mai világban, ahol party címmel olyan dolgok futnak már, hogy rossz rájuknézni...

A Fuck Ya II igazi Amigás összejövetel volt. Egy party, ahol mindenki ismert mindenkit, ahol mindenki beszélhetett mindenkivel, ahol nem kellett attól félned, hogy ellopják a holmidat, ahol nem kellett dögunalmas quake képernyôket bámulnod - (maximum 1-2 perc engine test erejéig), és az utolsó pillanatig (ez a Fuck Ya történetében nagy szó!) normálisan viselkedô embereket, értve ezalatt mindenkit az utolsó szálig. Azt hiszem a Fuck Ya volt az utóbbi idôk legkultúráltabb, és legtoleránsabb PC free partyja...

Csak így tovább...

Emeric SH