Ezzel a problémával elõbb-utóbb mindenki találkozni fog. Megtelik a hatalmasnak gondolt wincsi, file-jainkat szeretnénk biztonságban tudni, vagy adatokat, programokat akarunk haverunktól gépünkre vinni stb.

Az archiválásnak több módja lehet, ezek közül néznénk meg - a teljesség igénye nélkül - néhányat.

Lemezes archiválás

Ez tekinthetõ a legegyszerûbb, és mindenki által elérhetõ módszernek. A lemezekre a file-ok felvihetõk tömörítve vagy anélkül. Egyes device-ok alkalmazásával vagy HD-s floppy meghajtó segítségével lehetséges a lemezek kapacitását növelni is. (Ilyenkor azonban elõfordulhat, hogy más gépén nem tudjuk olvasni a lemezeket!) Az ilyen, "kézi" másolásos rendszer nagyon idõigényes és nehézkes is. Ennél jobb, ha valamilyen backup programot használunk. Ezek segítségével könnyen archiválhatunk nagyobb állományokat, könyvtárakat, esetleg partíciókat is. A backup programok többsége támogat adattömörítést is. Automatikusan "darabolják" a lemezekre a menteni kívánt állományt, így nem kell azzal foglalkoznunk, hogy ráfér-e a lemezre vagy sem. Többségük saját formátumban kezelik a lemezt, valamint a lemezeken túl streamer-t (szalagos egység) is tudnak használni. Vannak jó shareware backup progik is, valamint az oprendszer is tartalmaz egyet (HDBackup). A legjobb, ha kiválasztunk egyet, ami megfelel az igényeinknek, utána érdemes következetesen ezt az egy programot használni.

A lemezes archiválás elõnyei:

- nem igényel külön hardvert,
- az archivált adatok más gépre is könnyen átvihetõk.

A lemezes archiválás hátrányai:

- lassú,
- a lemezek minõségétõl nagyban függ az adatok biztonsága,
- kis kapacitású,
- igen drága, nagy wincsit nem érdemes lemezre archiválni (10 MB = kb. 10 lemez, ami kb. 700,- Ft, 1 GB = kb. 1000! lemez, ami kb. 70 000,- Ft (ennyiért már egy elég nagy HD-t, vagy egy CD-írót is kapsz!)).

ZIP, LS-120 meghajtók alkalmazása

Nagyobb kapacitású, cserélhetõ lemezes meghajtókat is alkalmazhatunk adataink tárolására.

Az Iomega ZIP meghajtó megjelenése után hamar népszerû lett a PC-sek, MAC-esek és természetesen az Amigások között is. Sajnos az Amigán való használatát nehezítette, hogy a parallel portos verzió nem igazán mûködik az Amiga saját párhuzamos portjával (sajnos ez nem igazán a drive, hanem az Amiga "hibája"). Mára már egy hardver interface-szel, és a megfelelõ szoftverrel lehetséges az ilyen drive alkalmazása is, de ez igen lassú adatátvitelt biztosít. Tehát sokáig csak a SCSI-csatolóval rendelkezõk tudták használni a kis ZIP-et. De amióta kihozták a belsõ ATAPI-vezérlõs meghajtót, már egy alap A1200-hoz is hozzá lehet csatlakoztatni. Ennek használatához jó, ha megvan az IDEFix'97 progi, és jó szolgálatot tehet egy 4IDE adapter is. A drive-hoz sajna semmilyen Amigás szoftvert nem adnak, de a Net-en található egy ZIPTools nevû progi, mely a drive használatát könnyíti, valamint a SCSI-drive-hoz Mount file-ok is. A lemezeire 95 MB adat fér, és a SCSI-csatolós igen gyorsnak is mondható. Archiváláson kívül a wincsit is helyettesítheti, valamint a különbözõ platformok közötti adatcserére is alkalmas. A belsõ, ATAPI meghajtó kb. 20 000,- Ft-ba kerül ÁFÁ-val, míg a külsõ, SCSI meghajtó úgy jó 10 000,- Ft-tal drágább. Akinek van SCSI csatolója, annak a SCSI, vagy a parallel porttal kombinált SCSI külsõ drive-ot ajánlom, mert ezek egyszerûen használhatók PC-vel (Mac-kel) is. És van már 250 MB-os ZIP is, de ez -ha jól tudom -, akkor külsô SCSI és parallel portos kivitelben kapható (és kicsit borsos az ára is).

Az LS-120-as drive ATAPI felületû, lemezeire 120 MB adat fér, és kompatíbilis a régi 3,5" lemezekkel is (igaz, csak a PC-s formátumúkat kezeli). Használatához - az IDE csatolón kívül - szükségünk lehet az IDEFix'97-re (ilyenkor használhatjuk a 4IDE adapter is), vagy a SCSI.device 43.1x-re és a megfelelõ Mount file-ra (sajna ebben az esetben a 4IDE adapter nem mûködik). (A drive-nak van parallel portos, külsõ változata is, de ez Amigával - tudtommal - nem mûködik.) A drive sebessége nem igazán nagy, de archiváláshoz, platformok közötti átvitelhez, bizonyos mértékig a wincsi helyettesítésére is megfelelõ. Ára kb. 20 000,- FT ÁFÁ-val.

Mind a ZIP, mind az LS-120-as drive lemezei használhatók Amigás és PC-s formátumban (CrossDos-sal) is Amigán. A ZIP gyorsabb, és jobban elterjedt, míg az LS-120 nagyobb kapacitású és használni tudja a 3,5"-es DD-s és HD!-s PC-s lemezeket. E két drive-on kívül vannak hasonló kapacitású, más drive-ok is (EZ-135 stb.), de ezek nem annyira elterjedtek.

Ezen tárolókra hagyományos lemezeinket is érdemes lehet archiválni DMS formátumban. A lemezekre tömörített (LHA, LZX) file-ok, de futtatható állapotban levõ progik is felkerülhetnek.

ZIP, LS-120 elõnyei:

- megfelelõ kapacitás, sebesség,
- könnyû használat,
- más platformokkal való kompatibilitás lehetõsége,
- közvetlenül futtathatók a programok,
- a drive-ok, lemezek PC-s boltban beszerezhetõk.

ZIP, LS-120 hátrányai:

- esetleges külsõ ház vagy SCSI csatoló beszerzése szükséges,
- közepes árszint (120 MB-os LS-120-as lemez kb. 2 500,- Ft, 1 GB = kb. 9 lemez, ami 22 500,- Ft (ezért már egy 3,2 GB-os HD is kapható!)).

Video Backup System

Ez - szinte - egyedi Amigás megoldás (bár PC-n is van ehhez hasonló). Videókazettára lehet ezzel a rendszerrel a HD, esetleg a lemezek tartalmát menteni. Ehhez szükségünk van egy speciális hardverre, ami a gép soros portjára és composit kimenetére kell kapcsolni, majd ezt a "kütyüt" kell a videóval összekötni (a "dobozos" Amigákhoz még egy külön berendezés is kell, ami az RGB jelbõl elõállítja a composit jelet), a megfelelõ szoftverre és természetesen egy videomagnóra. A szoftvernek van 68000 változata is, tehát egy A500-sal is használható. A rendszer - bármennyire is hihetetlen - kitûnõen mûködik. Elég olcsó (ha a videomagnó megvan, akkor a hardver és a kábel már úgy 5 000 - 6 000,- Ft-ból kijön), viszonylag nagy kapacitású, és eléggé megbízható. A tároló kapacitás függ a kazetta hosszától, valamint a gép, HD sebességétõl is (minél gyorsabb a gép, annál több adatot tud archiválni ugyanarra a kazettára). Sajnos egy gyorsabb gépen felírt kazettát egy lassabbon nehezen, vagy egyáltalán nem lehet olvasni. A másik probléma, hogy igen lassú (a 240 perces kazetta teleírása vagy visszaolvasása 240 percig tart), valamint nehézkes egyes file-ok keresése benne (bár azért ad hozzá a szoftver segítséget). Használatát fõleg HD-k biztonsági archiválásához ajánlom, bár lehet lemezeket is rá menteni, de szerintem ez igen macerás. A hasznosságáról csak annyit, hogy egyszer egy félre kattintás után az egész boot partícióm elszállt, de szerencsére a videókazettáról sikerült visszaállítani a rendszert. És így megmentett egy több napos procedúrától (bele is õszültem volna, míg lemezekrõl elõkeresem és felpakolom újra a "csak" kb. 20 megás rendszerem).

A VBS elõnyei:

olcsó (240 perces kazettára kb. 400-500 MB adat fér, tehát kb. 2 kazettára megy fel 1 GB, ami úgy 1 000 - 1 500,- Ft),
- viszonylag nagy kapacitású,
- könnyen kezelhetõ,
- eléggé megbízható.

A VBS hátrányai:

- nagyon lassú,
- a programok közvetlenül nem futtathatók, nehezen kereshetõk az állományok,
- kompatibilitása nem megfelelõ (két különbözõ konfigú Amiga esetén),
- problémás lehet a szoftver és hardver beszerzése.

CD-ROM-os archiválás

PC-n már nem is nagyon lehet létezni CD nélkül (, és reméljük, lassan már Amigán sem). Egy nagyon olcsó, és nagy kapacitású háttértár, a CD-R (írható) és a CD-RW (újraírható) lemezek megjelenésével pedig megnyílt az út a "házilag" készített lemezek elõtt is.

Amigás cuccok archiválására több megoldás is lehetséges, de minden esetben szükségünk van egy CD-író szoftverre. Mielõtt CD írásra adnánk a fejünk mindenképp szerezzünk be egy ilyen progit. (A MakeCD nevezetû program shareware, ami az Amineten megtalálható. A nem regisztrált verzióval is lehetõségünk van írni, csak egy-két dolog korlátozott benne.) Ha már van progink, akkor saját CD-író nélkül is próbálkozhatunk CD-R-t készíteni. Elõször is be kell szerezni egy 800 MB körüli winyót, amit PC-s formátumúra kell formázni (jó, ha rendelkezünk legalább a CrossDos 6.0-val). Aztán az Amigás wincsire kell gyûjteni az archiválandó progikat (jó, ha itt is van egy kb. 700-800 MB-os szabad partíció). Ha minden megvan, akkor a CD-író szoftverrel egy image file-t kell generálnunk a PC-s winyóra. Az image file-os PC-s HD-t vigyük el egy CD-íróval rendelkezõ PC-shez. Itt aztán fel lehet írni az image file-t lemezre. Sajna ehhez is jócskán be kell ruházni (két, elég nagy winyóra van szükségünk, valamint egy CD-olvasó sem árt ;-)).

Akinek több pénze van, az akár vehet magának egy CD-írót is. A parallel portosok nem jöhetnek az Amigánál számításba, a legjobbak a SCSI csatolósak, ilyenbõl lehet külsõ egységet is kapni. Az ATAPI írókkal is lehet próbálkozni (ezek csak belsõ kivitelben kaphatók). A drive kiválasztásánál nagyon fontos, hogy elõbb a CD-író szoftvert szerezzük be, és utána nézzük meg, hogy milyen CD-írókat támogat, és azokból vegyünk egyet. Ha van SCSI-csatolónk, akkor mindenképp SCSI írót vegyünk, mert - Amigán -, ezek mindenképp jobbak. Érdemes olyan eszközt venni, ami tudja a DAO-t (így közvetlenül egy egész CD-t tudunk átmásolni, ez fõleg audio CD-k másolásakor hasznos), és érdemes CD-RW lemezek írását is ismerõt kiválasztani. Ha nem csak magunknak akarunk CD-t írni, akkor jó, ha minél gyorsabb az író.

A gép hardverének is megfelelõnek kell lennie, hogy biztonsággal írhassunk. Egy gyors CPU (egy '030-as 50 MHz-en már elegendõ), Fast Ram (8-16 MB), gyors CD-olvasó, elég nagy kapacitású HD is jó, ha van a gépben.

ATAPI íróval is próbálkozhatunk, csak ide kell az IDEFix'97 (vagy esetleg más ATAPI meghajtó device) és egy 4IDE adapter is jó, ha van. Itt elõfordulhat, hogy csak 1x sebességgel lehet írni, ha lassú az adatátvitel a gép IDE portján (hiába, az 1200/4000-es csatolója már elég régi, nem igazán Ultra DMA).

Sajna az írók ára még igen borsos, 50 000 - 150 000,- Ft körül vannak ÁFÁ-val, és az esetleges nagyobb HD, gyorsabb CD-olvasó megvétele is növelheti az árat. Valamint az Amigás CD-író szoftver árra is hozzá jön még (az írókhoz csak PC-s szoftvereket adnak gyárilag).

A CD-R elõnyei:

- olcsók a lemezek (1 GB jócskán felfér 2 lemezre, ami kb. 800-1 000,- Ft, ha íratjuk, akkor kb. még egy 1 000,- Ft rájön pluszba),
- nagy kapacitású
- gyors, könnyen kereshetõ,
- programok futtathatók róla,
- megbízható,
- platformok közötti adatátvitelre is alkalmas,
- viszonylag egyszerûen sokszorosítható.

A CD-R hátrányai:

- a CD-író drága,
- saját író nélkül kicsit nehézkes használni.
- a felírt adatok nem törölhetõk, módosíthatók.

Ezeken az archiválási módokon kívül van még néhány (streamer, DAT, MO stb.), de ezek Amigán nem annyira elterjedtek.

Az ismertetett archiválási eljárások mindegyikének vannak elõnyei és hátrányai. Nem érdemes egyik mellé sem kizárólagosan odaállni, jól megférnek egymás mellett. Egyik módszer az egyik, a másik pedig a másik esetben hatásos, kifizetõdõ. A különbözõ lehetõségek közül mindenki válassza ki a számára a legmegfelelõbb(ek)et.

- Alex'91 -