Összefoglaló - SpaceHawks´ WorldNews Issue 16

Dumdedum, dumdedum... Már megint kell egy összefoglaló. Pontosabban kéne. Sejtenétek milyen nehezen akarnak ezek megszületni... Lassan már a winchesterem is tele lesz intrókkal és összefoglalókkal, ha ez így megy tovább. Igazság szerint persze még mindig van pár szabad megám, tehát semmi nem akadályoz abban, hogy ha feltétlenül szükséges megírhassak még egy-kettôt. Persze miután befejeztem ezt az összefoglalót - szép erre gondolni, bár még csak a legeslegelején tartok - rögtön bele is kezdhetek a 17. szám intrójába. Így van ez. Meg kell szenvedni azért, hogy az ember odaírhassa a nickje után, hogy editor vagy co-editor of ezmegaz...

Nem akarom elkiabálni, de kezdem magam megint igazán otthon érezni magam Amigán (nem mintha eddig nem ez lett volna a helyzet, de egy BVision híján sikerült ismét a kor színvonalára verekednem a gépemet), és lehetôség szerint igyekszem is ezt kihasználni. Nemsokára talán lesz már valami PowerMac emulátor (remélem nem (csak) a Fusion, mert hátviszketést kapok már csak a gondolatra is, mit fogok szenvedni mire futásra ösztökélem a jövendô G4-esen), és akkor talán már valódi alternatívává válik az azt hiszem mindannyiunkban ott motoszkáló gondolat, hogy itthon, és hogy Amigán dolgozhassunk. Ez azonban sajnos még jóval odébb van...

Amikor ezeket a sorokat írom már csak két napra vagyunk egy talán sorsfordító bejelentéstôl. A kérdés most az, hogy elérkezik-e a kockás pingvin kora az Amiga MCC-vel, azaz Jim Collas távozása után is folytatódik-e a hivatalos Amiga által megkezdett vonal, vagy pedig a lasztinak a pingvint ledorongolva kell kivívnia megérdemelt helyét. Voltaképpen a kérdés kevéssé jelentôs, hiszen nem forog kockán más, mint hogy a már megszokott úton járunk-e tovább, vagy pedig MCC felhasználók leszünk, egy Linux alapokra épülô Amiga operációs rendszerrel.

Átvitt értelemben megfogalmazhatjuk a kérdést persze úgy is, lesz-e alternatívája a Phase5 G4 kártyáinak (a-majd-meglátjuk-mi-lesz-belôle Iwin gépeken kívül), vagy pedig a Walker mellé feltehetjük porosodni az Amiga MCC egyébként nem olyan rettenetesen ronda prototípusát.

G4 kártyák viszont elôreláthatóan legalább biztosan lesznek. Már abból a lelkes kísérletbôl ítélve, ahogy a Phase5 az elôleg összegét igyekszik megszerezni tôlem. Dícséretes kitartás... :)

Persze mindenrôl ejtettünk már szót, az újságot magát kivéve. Mit is lehetne elmondani egy 16. kiadásról? Pontosan egy számmal van a 15. után, és ugyancsak egy számmal a 17. elött. Nem kerek szám, nincs mégcsak különösebb kabbalisztikai jelentôsége sem... Pusztán csak beállít egy rekordot.

Egy rekordot, amelyet remélhetôleg nemcsak beállítanunk, hanem megdöntenünk is sikerül majd, a legnagyobb sorszámú magyar Amigás lemezújság rekordját. Ez a rekord azonban még ha túl is lépjük, megdöntése mégis megmarad az utánunk következôknek, lévén a tizennegyedik számunktól kezdve nem vagyunk igazi lemezújság, mégha annak is számítjuk magunkat. Azt hiszem a dolog így igazán tisztességes...

Kívánjuk továbbra is, hogy versenytársainknak is legyen ugyanúgy elegendô erejük a folytatásokhoz, legyenek bár papír, lemez, esetleg internetes lemezújságok. Hiszen az a pár gyönyörû év, amelyen elkísérhettük az Amigás társadalmat remélhetôleg szebb jövôt ígér és hozott már eddig is mind a gépünknek, mind pedig nekünk és mindannyiunknak. Sokan közülünk High-End Amigás userré nôtték ki magukat, sokan talán - remélhetôleg - még csak most kóstolnak bele az Amigás élet rejtelmeibe és semmi máshoz nem hasonlító világába - és igen, sokan elmentek közülünk. Ilyen a világ és a dolgok körforgása...

Mert az Amiga nem azért képes megdöbbenteni még ma is azokat, akik hosszú elszigeteltsége után újra megismerik nevét, mert rendkívül rugalmas, és a kihívásoknak megfelelni képes hardware-rel rendelkezik - mint azt már annyiszor bizonyította -, vagy mert operációs rendszere éppen azokat a dolgokat ötvözi magában, amelyeket a legtöbben még ma is épp megalkotni próbálnak, sem pedig felhasználóinak a saját és a többi platform ismeretén alapuló tudása miatt - nem. Az Amiga azért képes mindmáig leplezetlen csodálatot kiváltani, mert egész egyszerûen nem hajlandó meghalni.

Büszkén és méltóságteljesen végigállta az eltelt éveket, és értetlenül nézte a neki hátat fordító körülállókat, akik halottat kiáltottak: ô pedig megvonta vállát, és várta, hogy a körülállók ismét megforduljanak. És felkiáltsanak meglepetésükben, amikor oly sok év után magukkal még mindig egyenrangú, ha nem jobb Amiga állt, pontosan ugyanott, ahol állt évekkel azelött.

The platform that simply refuses to die.

Emeric SH