A Phase 5 PowerPC-s kártyáinak megjelenése új helyzetet eredményezett, mind a hazai, mind a külföldi Amigások körében. Egyesek már megvásárolták turbókártyáikat, mások pedig szándékoznak ilyen "ketyerét" gépükbe venni. Persze kérdéses, hogy megéri-e ilyen irányba bôvíteni gépünket?

Talán elôször nézzük az árakat. Tételezzük fel, hogy tulajdonunkban egy alap A1200-as van. (Tudom, kevesen vannak így, de tegyük fel, hogy a többi "cuccot" (turbókártya, HD, CD-ROM stb.) a bôvítés érdekében eladtuk, mert amúgy is már "régiek" és "elavultak".) Ehhez a következôket vásároljuk, természetesen csakis újonnan:

- BlizzardPPC 040/25&PPC603e/160 SCSI nélkül, ami a GADGET árai szerint 77 000,- Ft+ÁFA,
- 32 MB SIMM RAM, ami kb 10 000,- Ft+ÁFA (ha egyáltalán be tudjuk szerezni, nagy valószínûséggel csak használtat kapunk),
- 3,2 GB-os winchester, ami kb. 25 000,- Ft+ÁFA, (Vajon ez mibôl lehet, aranyból?-Emeric SH)
- 36x-os CD-ROM, ami kb. 10 000,- Ft+ÁFA,
- BVision grafikus kártya (Permedia2-es chip, 8MB SGRAM), ami a GADGET árai alapján 55 000,- Ft+ÁFA,
- 15"-es SVGA monitor (ez kell a grafikus kártyához), ami kb 40 000,- Ft+ÁFA,
- 56K-ás külsô modem (tegyük fel, hogy Internetezni is akarunk), ami kb. 14 000,- Ft+ÁFA,
- PC-s ház a gépnek és/vagy a perifériáknak, ami kb. 10 000,- Ft+ÁFA (ha Amigás tornyot szereznénk be, az még többe kerülne).

Ez összesen: 241 000,- Ft+ÁFA, azaz bruttó 301 250,- Ft. Meg kell hagyni, szép kis összeg!

Ha a konkurens platformokkal összevetjük, akkor tény, hogy a Macintosh-nál valamivel olcsóbb, hisz az iMac is kb. 360 000,- Ft+ÁFÁba kerül (bruttó 450 000,- Ft), ami a következôket tartalmazza:

- PowerPC G3 233 MHz (már van 333 MHz-es is (ára azonos a kisebb sebességûvel)), 512 kByte L2 gyorsítótár,
- 32 MB RAM (hasonlóan a BlizzardPPC kártyához 128 MB-ig bôvíthetô),
- 4 GB HDD (az újakban 6 GB),
- 24x-es CD-ROM,
- Ati Rage 128, 2 MB-os videokártya (ha jól emlékszem ebben ilyen van, az újabbakban Ati Rage Pro Turbo 2D/3D 6 MB SGRAM-mal),
- 15"-es beépített képernyô,
- beépített 10/100 Mbit/s Ethernet,
- két USB kapu,
- USB billentyûzet és egér,
- beépített 56kbit/s modem,
- multimédia (16 bites CD-minôségû sztereo hang ki- és bemenet, SRS térhatású sztereó hangrendszer, mikrofon),
- MAC OS 8.1 operációs rendszer,
- AppleWorks, játékok, fax- és internet szoftverek.

A legnagyobb "kunkurens" a PC, aminek árával igen nehéz versenyezni. A következô konfiguráció kb. 260 000,- Ft+ÁFÁba (bruttó 325 000,- Ft) kerül(t) (1999. márciusi ár!):

- Intel Celeron 333 MHz/128 kbyte,
- Abit BX6 2.0 AGP alaplap,
- 32 MB SDRAM (1 GB-ig bôvíthetô),
- 3,2 GB HDD,
- 6x-os DVD-ROM,
- 1,44 MB FDD,
- 16 MB 2D/3Dfx Banshee grafikus kártya,
- Diamond MX300 PCI hangkártya,
- 2s/1p/2PS2/2USB port,
- PS2 billentyûzet és egér,
- ATX ergo minitorony ház,
- 56k-ás belsô PCI modem,
- ALTEC ACS43 2x5W hangfal,
- Windows 98,
- 15"-es SVGA monitor.

Az árak után most vizsgáljuk meg a gépek teljesítményét is. Ha a Blizzard kártyában levô PPC 603e teljesítményét 1-nek vesszük, akkor az iMac G3-as CPU-jának teljesítménye kb. ennek 3x-osa, míg az említett PC konfiguráció Celeron procijának teljesítménye még az iMac G3-asánál is egy kicsit jobb. (Hát miután mindkét kategóriát van szerencsém ismerni, ez utóbbit azért erôteljesen merném kétségbevonni-Emeric SH)

A memória méretében mind a három gép megegyezik, de az iMac-ben és a PC-ben újabb és gyorsabb RAM-ok vannak.

A HD kapacitás körülbelül egyforma, de az Amiga esetében - az öreg IDE csatoló miatt - a vinyó sebessége igen elmarad a többi géptôl (persze lehetne egy gyorsabb IDE csatolót, vagy SCSI-s Blizzard-ot is beszerezni, de ez megint sok pénzbe kerül). (Ez ugyan így van, csakhogy PC-n se sokáig fogják már az emberek megúszni az IDE csatolójukkal - a gépek egyre nagyobb hányadában fog másodhegedûs szerepet játszani, számos helyen pedig egyáltalán nem is megtalálható a PC-kben-Emeric SH)

A CD-ROM-ok sebességében sincs lényeges eltérés (és valószínûleg - már megint az IDE csati miatt - az Amiga ki sem tudja használni a 36x-os sebességet), de a PC már DVD-ROM-mal van szerelve.

A grafikus kártyákat nézve a Macintosh kártyája a leggyöngébb, de általános - tehát nem kimondottan játék és 3D-s grafikai szoftver - alkalmazásra megfelelô (az AGA-nál ez is jobb). (Ennek talán fussunk neki mégegyszer, miután néhány kártyáját kihasználó játékot megnéztünk rajta-Emeric SH) A BVision Permedia2-ese jó, és megfelelô tudású, bár már nem a legfiatalabb 3D-s chip, a 8 MB RAM is elfogadhatónak mondható. A PC Banshee-s kártyája, és fôleg a 16 MB memória nagyon jó teljesítményt tesz lehetôvé (és esetleg már Voodoo III-as kártyát is tehetünk a PC-be, ami, ha minden igaz, akkor az összes többi PC-s 3D-s chipet veri). (Ez a "vehetünk" mindhárom géptípusnál más és más tartozékok esetén eljátszható... Eddig is eljátszható volt, de érdekes módon eddig nem sokan akarták ezt eljátszani, mert kedvezôtlen színben színben tüntetné, vagy tüntette volna fel a PC-t?-Emeric SH)

A monitorok kb. egyforma tudásúak, és méretûek (az iMac monitora beépített, míg az Amigához és PC-hez vehetünk nagyobbat is, csak a pénztárcánk vastagsága a határ). (A G3PRO-hoz is vehetsz...-Emeric SH)

A portok tekintetében az Amiga soros és párhuzamos portja ma már nem igazán megfelelô képességû, és USB port egyáltalán nincs (igaz, van PCMCIA port, de ez is csak 16 bit-es). Az iMac rendelkezik Ethernet és USB csatlakozási lehetôséggel (nem tudom, hogy van-e rajta soros és párhuzamos port, de elképzelhetô, hogy ezekkel nem rendelkezik). A PC mind soros, párhuzamos, mind USB csatlakozóval bír, de Ethernet kártya is beépíthetô. (Az Intel is kezdi elhanyagolni az USB portot a FireWire javára... Szóval hogy is van ez?-Emeric SH)

A modemek nagyjából azonosak, esetleg a minôségben, kivitelben van eltérés.

Az Amiga hangját sajna még mindig az 1985-ös, 8 bit-es, 4 csatornás Paula szolgáltatja. Jó pénzért természetesen lehet(ne) hozzá szerezni jobb hangkeltô eszközt is. Az iMac hangjáról nem tudok sokat, de kétség nem férhet hozzá, hogy jobb, mint az Amigáé. A PC-be szerelt kártya nem a legolcsóbb, igen jónak mondott hardver (valószínûleg jobb az Apple gép hangkártyájánál).

A floppy az Amigában DD-s, míg a PC-ben 1,44 MB kapacitású, a Macintosh alapban nem rendelkezik cserélhetô háttértárral. Mind a három géphez illeszthetô (vagy illeszthetô lesz) ZIP, LS-120 vagy más, hasonló periféria. (Az Amiga esetén legalább egy 4IDE adapter, vagy SCSI interface kell e tárak csatlakoztatásához.) A hagyományos lemez kapacitása mára már úgyis kevés.

Ha a gépek bôvíthetôségét nézük, akkor az Amigát igen nehéz továbbfejleszteni. Az eredeti házon belülre szinte semmi nem rakható. Nincsennek meg a megfelelô busz csatlakozók (se ZORRO, se PCI), az esetlegesen mégis ileszthetô hardverekhez (CD író, scanner, nyomtató stb.) sincs megfelelô - gyártó általi - szoftvertámogatás (esetleg beszerezhetô más cég által készített meghajtó programok, de ez külön pénz és utánjárás). Amiga specifikus hardvereket pedig itthon nagyon nehéz beszerezni, és áruk igen drága. De, mindezek ellenére, érdekes módon, szinte minden olyan hardverrel felszerelhetô a gép, amivel a konkurensek rendelkeznek (fôleg pénz és utánjárás kérdése). Valamint az is figyelemre méltó, hogy egy 1992-ben piacra dobott, eleve rosszul bôvíthetô számítógép, még mindig korszerûsíthetô, fejleszthetô!

Az iMac is nehezen fejleszthetô, házába szintén nem lehet már semmit behelyezni, csak külsô egységekkel lehet bôvíteni. A hozzá illeszthetô egységek drágábbak és valamelyest nehezebben beszerezhetôk, mint a PC-s megfelelôik, de a gyártók - ha Mac-hez is használható a termék - elkészítik a megfelelô meghajtó programokat is (nem úgy, mint az Amiga esetében).

A PC-t a legkönnyebb tuningolni, minden beszerezhetô hozzá, hisz a gyártók és forgalmazók ezt a platformot támogatják a legjobban. Itt inkább a gyors elévülés, a rohamos fejlôdés és a szabványok módosítása a probléma. Egy-két éves gépet szinte már nem is érdemes bôvíteni, jobban jár az ember, ha eladja az egészet és vesz egy teljesen újat. (Egy 1992-ben gyártott PC-bôl mit lehetne ma már használni?) Hisz változnak a szabványok (Vesa bus és PCI, EDO és SDRAM, Processzor Slot-tok változása stb.), a régebbi gépekhez már nem gyártanak új hardvereket (EDO RAM-ot is szinte csak használtan lehet beszerezni). Ez a PC-s "Lego" is egy idô után szintén nem olcsó, és ha jobban belegondolunk, akkor még az sem igaz, hogy korlátozások nélkül fejleszthetô. (A PC-jét építgetô tulaj pár év alatt rájön, hogy az eredeti gépébôl már semmi sincs az új gépben, és az állandóan "átépített" masinája árából már egy házat is vehetett volna ;-).)

Ezek után érdemes összehasonlítani az operációs rendszereket. Az Amiga 1992-93-as oprendszere már nem a legfiatalabb, és nem is a legszebb. Sok minden - Internet elérés, RTG, hálózati támogatás stb. - hiányzik is belôle. Az új processzor és grafikus chip támogatása sem tökéletes. Ezzel szemben egy kicsi és gyors rendszer, ami könnyen kézben tartható, és használata viszonylag kényelmesnek mondható. Az OS 3.5 esetleges megjelenése sokat javíthat, és sok mindent el is dönthet (Phase 5 vagy Haage&Partner PPC Kernel), de forradalmi változásokra senki se számítson. (Van egy olyan sanda gyanúm, senki nem is számít-Emeric SH) Sajnos az új kártyákkal megnôtt az inkompatibilitás veszélye, hiszen még nem igazán kiforrott a szoftveres háttér.

A MacOS-t nem igazán ismerem, csak ShapeShifter alatt a 7.5-öst használtam. Egy régi alapokon álló rendszer, ami mára valószínûleg a PowerPC processzorokra is jól van optimalizálva (nem úgy, mint az AmigaOS). Az biztos, hogy terjedelme nagyobb az Amiga oprendszerénél, külalakja kellemes, használata elsô ránézésre kényelmes. Mivel emulátor alatt igen lassú, és viszonylag keveset is használtam, a rendszer erényeirôl és esetleges hibáiról nincs igazán kialakult véleményem. (Bár, mintha stabilabb lenne, mint a Windows '9x ;-).) A MacOS 8.1 kiadását nem tudom pontosan, de az elôzô, MacOS 8 1997 közepén látta meg a napvilágot.

A PC Windows '98-a a három oprendszer közül a legfiatalabb, bár fôbb komponensei a Windows '95-ben is megvoltak. (Meg a DOS-ban, ugye sophisticated filesystem...-Emeric SH) Grafikus felületének kinézete olyan, amilyen. Egy laikusnak biztos, hogy elsô ránézésre szebbnek tûnik, mint mondjuk az én négy színû Workbench-em, de az a véleményem, hogy bármilyen szép is egy GUI, egy idô után mindegyik megszokottá és unalmassá válik. Bár az oprendszer sokat tud, de igen nagy terjedelmû, igen lassú (ez mondjuk a leírt konfigon nem igazán jönne ki (Jaj dehogynem...-Emeric SH), de egy lassabb processzoron, kevesebb memóriával igazán kínszenvedés vele dolgozni), és még mindig igen labilis. A felületes használata könnyû, de ha valamilyen hiba lép fel, akkor kimutatja a foga fehérjét. Egyszerûen átláthatatlan, nehéz "karbantartani". Azonban - megfelelô hardverrel - mára már mûködik a Plug and Play is. (Hm. "Megfelelô hardverrel" csak nem olyanra céloztál, hogy amelyiket direkt erre terveztek, le van tárolva a Windowsban, és neadjisten még mûködik is? Mert akkor a világ legspecifikusabb bôvítése is Plug and Play-Emeric SH)

A különbözô alkalmazásokat és szoftvereket tekintve is toronymagasan a PC vezet. Minden megtalálható rá, játékok tekintetében pedig a legjobb ellátottságú. (Nyamm, nyamm, az Amiga játékgép... Az Amiga játékgép...-Emeric SH) Itthon is könnyû hozzájutni - mind legálisan, mind illegálisan - a programokhoz.

Az Apple gépre is minden fontos szoftver megvan, talán egy kicsit a jétékok terén van lemaradva a PC-tôl. És hazánkban egy kicsit nehézkesebb beszerezni a Mac-es programokat, mint a PC-seket. (Ez viszont egy valóban rendkívül fontos észrevétel-Emeric SH)

Az Amiga esetén a szoftverpiac nagyon be van szûkülve. Kevés programot fejlesztenek rá, sok, régebben színvonalas program fejlesztésével leálltak (pl. Lightwave3D, Scala MM, ADPro stb.). Némely területen nem nagy a lemaradás, de sok olyan szegmens van (pl. szövegszerkesztés, vektorgrafika, WEB szerkesztés stb.), ahol viszont annál nagyobb. Ezek többsége persze a hardver eddigi képességének tudható be. A játékok fejlesztése pedig nagyon, de nagyon megállt. Természetesen az új kártyák megjelenése újból elindította a fejlesztéseket, de még nem igazán érezni a piacon a hatását. Itthon pedig szinte lehetetlen legálisan kereskedelmi szoftverhez jutni. (Ez egyáltalán nem igaz. Gyakorlatilag minden fontos programhoz hozzá lehet jutni legálisan, érdeklôdjél csak a PC Pincétôl-Emeric SH) (Ez itt persze nem a reklám helye-Emeric SH)

Összegezve: Az Amiga PowerPC-vel való ellátása a teljesítményhez mérten nem olcsó. (A teljesítmény még hagyján (a mostani 68k-ás prociknál és az AGA-nál sokkal jobb) (olyannyira jobb, hogy megéri-Emeric SH) , csak egy kicsit olcsóbban kellene adni!) Kevés még rá a szoftver, nem kiforrott a technológia. Mellette szólhat, hogy az esetleges eddigi beruházások, programok használhatók maradnak, nem muszály egyszerre mindent megvenni, fokozatosan is bôvíthetô a gép (pl. BVision kártyát és hozzá a monitort késôbb is meg lehet vásárolni). Az eddigi tapasztalatok alapján a hardver elévülése várhatólag lassab lesz, mint a másik két platform esetében. (Kivéve, ha az idén még kijön egy új Amiga ;-).) (Vagy kettô... Vagy három... Vagy...-Emeric SH :)

Az iMac teljesítménye jónak mondható, de ára igen magas (bár egy hasonló tudású, márkásabb PC-ért is elkérhetnek ennyit). Fenntartása, esetleges fejlesztése valamivel nehezebb és drágább, mint a PC-é. Jó minôség, és megfelelô teljesítmény, korszerû technika jellemzi a gépet. Inkább munkára, Internetezésre, mint játékra való (bár a 6 MB-os Ati kártyás verzió erre is jó). A régi Amigás progik esetleg emulátor alól futtathatók.

A PC a legjobb teljesítmény ár aránnyal rendelkezik, korszerû technológia, idehaza is a legjobban támogatott platform. Szoftver, hardver ellátása a legjobb. Problémák az oprendszerrel és esetleg a minôséggel lehetnek, valamint erkölcsi elévülése is nagyon gyors (ezzel szemben az Amiga még mindig jól tartja az árát!). Bár itt is lehet fokozatosan fejleszteni, de nem igazán érdemes, inkább egy - az anyagi lehetôségekhez képest - kompromisszum nélküli gépet érdemes beszerezni, mert késôbbi bôvítése esetleg többe kerül. Mindenre - munka, Internet, játék - jó. Az Amigás alkalmazások emulátorral használhatók (és a várható UAE AGA-s verziójának megjelenésével már az AGA-s progik is futtathatók lesznek!). (Ez sajnos nem olyan egyértelmûen felhôtlen, mint gondolnánk. A WinUAE AGA rettenetesen lassú. (hogy egy A500 emuláció-ba semmilyen szempontból ne lehessen belekötni, a lentebb említésre kerülô konfiguráció kevés.) Az AGA programok egész nagy része nem, vagy hibásan fut benne, valamint a filerendszer emulációjával is kapitális problémák vannak (ld. PC0, CD)-Emeric SH)

Mindegyik alternatívának vannak elônyei és hátrányai is, valamint különbözôek a felhasználók igényei és anyagi helyzetük is. Így hát mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy a jövôben hogyan tervezi számítógépes fejlesztéseit.

- Alex '91 -

Az az én bajom, hogy túlságosan elfogult vagyok. Fel tudom tételezni, hogy amennyiben ez a cikk az Amiga elônyeit lett volna hivatott kihangsúlyozni ugyanezekkel a módszerekkel, nyugodt lelkiismerettel, minden további kommentár nélkül teszem be. Mivel azonban csúnya rossz emberke vagyok, kénytelen leszek egy-két gondolatot hozzáfûzni a fentebbiekhez:

Tudtommal az emberek nem az alapján szoktak gépet vásárolni, hogy melyik gép az olcsóbb - bár valószínûleg számosan vannak ilyenek. Mégsem értem akkor, hogy miért nem lepik el az emberek a boltokat C64-et, vagy többet mondok ZX Spectrumot követelve. A PC árban a csillagos ég ehhez a két géphez képest.

Megmondom ôszintén - tényleg minden rosszindulat nélkül - annál a pontnál mosolyogtam leginkább, amikor a legnagyobb, 260 000 Ft+ÁFÁba kerülô konkurens 1999. márciusi adatait olvasgattam. Két szempontból igen figyelemreméltó ez a lista. A gépem amin bent dolgozom 1999. februárjában lett véve, körülbelül 300 000 Ft-ért, annyi különbséggel tán (meglásd a te oldaladon dolgozom!), hogy 350MHz PII, 128Mb SDRAM, 4.6 UWSCSI-II HDD volt benne, a többi nagyjából megegyezik. Csakhogy az a gép az elmúlt mindössze 4(!!!) hónap alatt csaknem a használhatatlanságig avult el. (Pedig amennyire ez egy PC-rôl elmondható, még mindig ugyanúgy funkcionál.) Nem vagyok ugyanerrôl meggyôzôdve az IMac és az Amiga esetében. Hozzá kell tennünk azt is, hogy ez nem egy olyan gép volt, amelyhez bármely ismert márkát kapcsolhatnánk. Ha ugyanezt a gépet februárban mondjuk Compaq, vagy Tulip márkanévvel vásároljuk meg (akárki akármit mond) a fentebbi konfigurációval ugyanúgy elavult volna, éppen csak annyi különbséggel, hogy az ára némi túlzással egy G3 PRO, vagy egy PowerPC-s A4000 kategóriájába esett volna. A befektetés - már ha csakugyan errôl van szó - pedig akkor már jóval inkább megfontolandóbb.

A következô érdekes momentum volt az IMac kiválasztása volt. Utána ugyanis szépen sorban végigvettünk minden olyan PC elônyt, ami az IMac esetében nem volt sem szándék, sem cél, hogy elôny legyen: így a bôvíthetôség és az extrák. Ugyanis az IMac egy entry level gép, amelynek egyetlen célja volt: hogy minél könnyebben használható legyen. Az IMac vásárlója feltehetôen el is borzadna arra a gondolatra, hogy a PC-nek megfelelô bôvítéseket vegyen, és azokat neki magának kelljen elhelyeznie. Ha valaki a bôvíthetôséget, vagy a legjobb minôségû tartozékokat és bôvítményeket keresi, az talán az IMac Desktop testvérét is választhatta volna példának - egyrészt a fentebb már részletezett esetben az árrés már nem lett volna akkora, és ez esetben mindjárt érdekesebb dolgokat találhattunk volna, mint az a pár IMac bôvítés.

Ennek ellenére ki kell hangsúlyoznunk: a fentebbi állítások a dolgok lényegét tekintve helyesek. Valóban a PC az, amely a legolcsóbb befektetésért a lehetô legtöbbet képes nyújtani. Valamint mindent egybevetve minden további nélkül a PC a legjobb választás, és a három felsorolt alternatíva közül valóban azt érdemes megvennünk - ha nem vesszük számításba, illetve figyelembe azokat az okokat és indokokat, amiért egész sok ember nem teszi. Ezek az indokok pedig számosabbak és különbözôbbek mint gondolnánk, és sokkal összetettebbek, semmint hogy egyszerû számbavétel útján megmondhatnánk a miértjét. És nem árt számításba vennünk azt a tényt sem, hogy a PC-t használók közel nyolcvan százaléka egyáltalán nincs tisztában (már egyáltalán ha ismeri, vagy hallott róluk, ami egyáltalán nem nevezhetô gyakorinak) az alternatívákkal. Ha ez megváltozna, megváltoznának, megváltozhatnának a most oly kedvezônek tûnô erôviszonyok: és kiegyensúlyozottabb verseny esetén azok a szempontok kerülhetnének elôtérbe, amiért én Amigát vettem, és amiért a Mac felhasználók a saját gépük mellett döntöttek.

Sôt, azt is illik még hozzátennünk, ha már magunkat besoroltuk a versenybe, hogy ugyanez vonatkozik minden egyes gépre, minden géptípusra a világon, amelynek vannak vagy voltak felhasználói. Így az Atarik, a Sun-ok, Silicon Graphics gépek,a StarMax klónok, az Alpha-k és a régi és új gépek, és mindazok akiket elfelejtettünk megemlíteni, vagy amelyeket talán nem is ismerünk...

Thx for listening - Emeric SH