SpaceHawks' Worldnews ONLINE

SNEWS 21 - BLENDER

Best things in life are free. Akár ez is lehetne a jelmondata az egészen professzionális és kemény milliókba kerülõ programokkal is bátran versenybe állítható Blendernek. Hogyan is született ez a csöppség, és hogyan jutott el hozzánk?

Egy bizonyos NeoGeo névre hallgató holland animációs stúdió, amely többek között a Philipsnek is dolgozott eljutott arra a pontra, amikor az addigi 3D programjait és eszközeit már egyszerûbb volt a további toldozgatás-foltozgatás helyett a nulláról újraírni. Ez 1995-ben meg is kezdõdött, és így született meg az a program amit ma Blender néven ismerünk.

A programot NaN (Not a Number) néven egy újonnan alapított cégben fejlesztették és népszerûsítették tovább. A céljuk egy minél több platformon futó, és nem utolsósorban ingyenes 3D program megalkotása volt. A NaN természetesen nem levegõbõl élt: a bevételeit a Blenderhez járó pénzbe kerülõ szolgáltatások hozták. A Blender elsõ bemutatója az 1999-es Siggraph-on hatalmas sikert hozott, és nagyszámú érdeklõdõ kapta fel rá a fejét.

Eredményként több mint 4.5 millió EUR folyt be a céghez, aminek köszönhetõen a cég rögtön 50 fõssé nõtte ki magát, dolgozókkal már Japánban és az Egyesült Államokban is. 2000 végére a regisztrált Blender felhasználók száma meghaladta a 250000 fõt.

Természetesen nem lehet minden fenékig tejfel az ingyenes szoftver világában sem: a NaN végül felélte tartalékait és nem tudta fenntartani magát, és lehúzta a redõnyt: megszakadt a Blender fejlesztése is. A történetnek pedig itt akár vége is lehetne.

Vagy mégsem? A tulajdonos, Ton Roosendaal 2002 márciusában a hatalmas felhasználói bázisra támaszkodva létrehozta a non-profit Blender Foundation-t.

Ahhoz, hogy a korábbi befektetõktõl a Blender összes jogát megszerezhessék, és Open Source Projectként újraindíthassák nem kis összeget, 100000 EUR-t kellett volna az alapítványnak összegyûjtenie. Mindenki meglepetésére mindössze 7 hét alatt az összeg meglett, és 2002 Október 13-án, egy vasárnapi napon a Blendert a GNU General Public License szárnyai alatt szárnyra bocsátották. A Blender fejlesztése a mai napig folytatódik, rengeteg vállalkozó programozó segítségével, az eredeti alkotó irányítása alatt.

Ennek köszönhetõ, hogy a nem lebecsülendõ képességekkel rendelkezõ Blender (amelyekrõl késõbb még említést teszünk) 2005 augusztus 31-én (amely mondjuk nem vasárnapi nap volt, de ez nem is érdekes) elsõ alfája megjelenhetett nálunk is, Guillaume 'YomGui' Roguez hosszú hónapokra rúgó áldozatos munkájának köszönhetõen. Dacára annak, hogy a verziószámban alfa szerepel, ami arra utalna, hogy még nem befejezett alkotásról van szó, meglepõen stabil és használható: személy szerint egészen mélyen és a nagyon vadnak számító funkciók között akadtam olyanra, amely nem úgy mûködik még mint kellene.

Blender MorphOS

Hozzátartozik a dologhoz, hogy sajnos/szerencsére volt már szerencsém összefutni vele: egy kisebb játékfejlesztõi projekthez kerestünk szoftvert éppen, és mivel a pénztárcánk nem az amerikai árszínvonalhoz méretezett, ezért bár a legalitásra törekedtünk, az igen durva sportkocsik árával vetekedõ 3D szoftverek, mint a Max, Maya, XSI nem jöhettek szóba: így kötöttünk ki a Blendernél, mint azt teszi még rengeteg ember, kis és nagy cég is, nagyrészt ugyanebbõl a megfontolásból: egészen addig, hogy kisebb dolgokra még a Pókember 2 munkálatainál is felhasználták.

Vegyük sorra, mitõl is vadállat ez a program, szaladjunk végig a "gyártó" által kiemelt dolgokon (a megjegyzéseim természetesen az én személyes véleményemet fogják tükrözni, nem az övékét-Emeric):

Interface

Az alap Interface

És most már a listához hozzávehetjük a MorphOS, és várhatóan rövidesen az AmigaOS platformokat is. A MorphOS verzió már letölthetõ Yomgui oldaláról:

Összefoglalásként: említettem a programról, hogy kegyetlenül nehezen tanulható. Ha azonban hozzávesszük, hogy amikor mi is még csak ismerkedtünk a 3D-vel Amigán mennyi idõ ment el azzal, mire megtanultuk használni, vagy akár csak elsõ képünk megszületett a korabeli Ray-Tracerekben, akkor végülis rájövünk, hogy nem (sokkal) nehezebben kezelhetõ más megoldásoknál, csak más mint amihez hozzászoktunk. Így pedig talán megbocsájtható az a néhány napos vagy hetes élénk szókincsfejlesztõ tréning, amíg kellõ gyakorlatra teszünk szert benne. És bár én csak lowpoly objektumokat gyártottam benne (félreértések elkerülése végett ez messze nem a legegyszerûbb dolog benne, hiszen a toolok többsége nem erre szolgál, és amik nekem kellettek nyomokban sem voltak a GUI-ban, mindent billentyûzetrõl kellett intéznem-Emeric) azért nagyszerû dolgokat csinálhatunk Blenderben. Igazából akár olyanokat is, amelyekkel a legmodernebb, méregdrága programok szokták reklámozni magukat. És ne feledjük: a Blender igazi pozitív tulajdonsága, azon felül, hogy nagytudású és rengeteg év folyamatos fejlesztése fekszik benne: egy fillérbe sem kerül.