THESE
PAGES ARE FREE OF
JAVA
JAVASCRIPT
FRAMES
STORED ON A LINUX SERVER, AND RUNNING SPACEHAWKS' OWN LINUX BASED VOTING
AND MESSAGE BOARD CGI.
NO MICROSOFT RELATED PROGRAMS WERE USED TO CREATE THIS SITE.
|
|
|
|
|
SPACEHAWKS
WORLDNEWS
ISSUE 17 |
|
|
|
BlitterSpeeder
|
Emberek!
Mindenki, aki normál AGA chipkészlettel, DblPal képernyôkön él, felkészülni:
Mankót háromra eldobni! Eeeeegy.... Kettôôôôô.... Háááárom!
Eddig ugye
értelmes ember 32 szín felett csak akkor használta a gépét, ha mazochista
megfontolásból netalántán valami értelmes dolgot is csinálni akart volna,
mint mondjuk böngészôket, esetleg amp skineket, ablakban futtatott UAE-t,
meg ilyesmit akart használni.
Hát mondjuk
nem véletlenül. Szimpla AGA chipsettel, grafikus kártya nélkül ugyanis a High
Res 256 szín is lassú, nemhogy ugyanez DblPal-ban... Ember legyen a talpán,
aki azt kivárja. Az alternatíva, amit ilyenkor választani lehet, az a nem
volt... Egészen pontosan eddig.
Ugyanis a
blitterspeederrel mindössze egy apró szépséghibáért cserébe a sebességet a
régen megszokott világba repíthetjük vissza - ami azt jelentheti, hogy az
összes többi blitterspeeder, bár használatban maradnak, eredményesség szempontjából
mindjárt jelentéktelen mértékűre zsugorodnak: a sebesség egyszerűen olyan
mértékűre növekszik, hogy erôsen figyelnünk kell, ha különbséget akarunk felfedezni
(a program default beállításait alapul véve) a 640x512x8, és a 640x512x4 felbontású
programok között.
Hogy mindez
hogyan is lehetséges? Hogyan lehet egy blitter sebességének határait ilyen
megdöbbentô távolságba tolni ki? Elvileg sehogyan sem... Amíg meg nem vizsgáljuk
egy kicsit közelebbrôl az Amigák felépítését, és hajlandóak nem vagyunk némi
engedményre, amely inkább szépséghiba, mintsem komoly hátulütô.
Vegyük röviden
számba - miért is válnak lassúvá a blitterműveletek Amigán, default chipkészlet
esetén a nagy felbontásokon. Mint tudjuk, az Amigának annak idején egyedülálló
felépítése volt: ugyanaz a memória szolgált a programok, az adatok, tehát
a processzor kiszolgálására, és ezzel egyidôben a grafikus chipset, az audio,
valamint egyéb io-k számára is. Az ötlet egyedülálló, félelmetesen életképes,
és nagy teljesítményű lehet (mint annak a Silicon O2 lehetne legjobb példája,
amely hasonló alapelvekre épül, és a jelenlegi PC-k még éppen csak kezdik
megközelíteni memóriakezelési képességeit - pedig az O2 egy entry level Silicon...).
Egyszóval a módszer és ötlet kiváló volt, és a megvalósítása, az, ahogyan
az az Amigában történt minden rendszer fölé helyezte, és messze képessé tette
minden felmerülô igény csaknem maradéktalan kielégítésére - abban a korban
amikor létrehozták. Csakhogy azóta több mint fél évtized telt el, és már régen
meghaladtuk azt az idôt, amikor elértük azt a szintet, hogy megfelelôen ki
tudtuk már használni képességeit - majd az AGA lassan visszahúzó erôvé vált.
A 120 ns
elérésű chip ramon egész egyszerűen túl sokan pofozkodnak az akkori idôk elvárásaihoz
mérten túl nagy felbontású és színmélységű mai képernyôkön. Mint azt - már
akik valamennyire ismerjük felépítését, és memóriakezelését - tudhatjuk, a
blitternek elsôdlegesen nem a processzor a versenytársa. A processzor az összes
DMA-val egyidejűleg van versenyhelyzetben, és ezen DMA-knak csupán egyik résztvevô
versenyzôje a blitter. Minden második buszciklus - amennyiben igény van rá,
nagy felbontásokon pedig igencsak van - a DMA-k tulajdonában van, és mivel
nagy színmélységrôl beszélünk, a bplane dma az, amely ilyenkor leginkább a
buszra tehénkedik, a blitter már csak a maradék helyre paszírozhatja be műveleteit
- az, hogy a képet lássuk, ugyanis elsôdleges fontosságú.
A különbözô
blitter művelet patch-ek az eddigigekben már jóformán felszámoltak minden
meglevô hiányt, eltűntettek minden felesleges várakozást a blitterműveletekbôl.
Éppen ezért egyértelmű, hogy a blitter ezen felül már csak akkor gyorsítható,
ennél már csak akkor lehet gyorsabb, ha - nos, igen. Ha csökkentjük a copper/bplane
dma egyidejű tevékenységét, méghozzá azzal, hogy kisebbre vesszük az éppen
látható képernyô színmélységét.
A BlitterSpeeder
pedig éppen ezt teszi - az ezzel elért gyorsulás pedig legkevesebb megdöbbentô.
Persze, idôvel biztos hozzászokunk - de addig is, amíg életünk elsô grafkártyáját
meg nem vesszük (vagyunk még páran azért, akiknek nincs), addig is élvezzük
a sebességnövekedést.
A program
használata nem sokkal bonyolultabb, mint akármely egyéb blitter patch esetében.
Az archív a következôket tartalmazza:
blitterspeeder
- egy script, ami a tulajdonképpeni patch-et elindítja. Helye tulajdonképpen
bárhol lehet.
blitterspeeder.doc - a kötelezô dokumentum, ékes angol nyelven.
blitterspeeder.rc - a konfigurációs file neve. Másoljuk az SYS:S alkönyvtárba.
bt - a tulajdonképpeni program.
Amennyiben
a programot startupból indítanánk, nem elegendô csupán a "run >nil: blitterspeeder"
segítségével tennünk, a blitterspeeder scriptben is át kell írnunk a run parancsot,
hogy ne kapjuk meg a szokásos CLI X üzenetet a shell ablakban.
Ami a konfigurációt
illeti, az voltaképpen nem áll másból, mint egy szám megadásából a blitterspeeder.rc
file-ban. (Ha meg vagyunk elégedve az alapbeállítással, akkor természetesen
nem kell módosítanunk rajta.)
A szám 6
számjegybôl áll. Minden elsô azt jelzi, hogy adott felbontások esetén milyen
színmélységnél aktiválódjon a blitterspeeder (ez alatt természetesen nem fog
működésbe lépni), a második szám pedig azt jelenti, hogy ha a színmélység
adott felbontás mellett magasabb az itt megadottnál, akkor ebbe színmélységre
vált vissza a blitterművelet idejére a program.
Az elsô számpár
az SHRES felbontás, a második a HIRES, a harmadik a LORES felbontáshoz tartozó
értékeket tartalmazza. (DblPal esetén az elsô érték a HIRES, a második pedig
a LORES, mivel a DblPal nagyobb frekvenciájú megjelenítést jelent, mint az
egyszerű Pal)
Ezzel pedig
ki is merült minden fontosabb tudnivaló a Blitterspeederrel kapcsolatban,
talán csak a deaktiválását kivéve - a Blitterspeeder kikapcsolható a bal gomb
és a HELP egyidejű nyomvatartásával.
Végsô összegzésként
azt hiszem elmondható, hogy a blitterspeeder az AGA felhasználók számára az
utóbbi idôk talán leghasznosabb programja. És ami a fô elônye - napjaink oly
sok programjától eltérôen nem igényel sem PowerPC kártyát, sem pedig bivalyerejű
processzort - az Amiga custom chipjeire nehezedô nyomás átcsoportosításával
teszi gyorsabbá életünket: legalább egy alternatív rendszernek (mint nálam,
ahol a bal gombot nyomvatartva immár egy 8 bit mélységű rendszerem is van)
mindenképpen kötelezô programja.
Emeric SH
|